“A nyelv álruhába öltözteti a gondolatot”

Absztrakt

A közlő és az értelmező felelősségét vizsgáltam egy járvány példáján. Célom volt feltárni, hogy miért vagyunk hajlamosan hinni a hamis információkban, valamint módszereket találni az elkerüléshez. Kutatásom során kérdőívvel gyűjtött adataimat statisztikai módszerekkel elemeztem. Elektronikus és nyomtatott szakirodalomban tájékozódtam. Saját adatfelvétel Kérdéseim a Covid-19 járvánnyal és a vakcinával kapcsolatosak voltak. 1. Természettudományos tájékozottságra, 2. iskolázottságra, 3. ismeretszerzési módokra irányultak. Eredmények A természettudományos tájékozottság vagy független volt, vagy gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolatot mutatott a vizsgált szempontokkal (oltások hatása és pandémia kialakulásának oka). A felsőoktatásban résztvevők körében volt legmagasabb az arányuk, akik szándékosságot, vagy legalább mulasztást feltételeztek a Covid 19 kialakulásában. Saját mintán: 80% a közösségi médián tájékozódott a pandémiáról. Egyetlen válaszoló olvasott tudományos folyóiratot. Ináncsi, Farkas (2022) vizsgálták, hogy a Covid19 járvánnyal kapcsolatban honnan tudakozódnak az emberek. 40%-uk állította, hogy hivatalos kormányzati oldalról szerez információt. Ám az ellenőrzés gyakorisága szerint nem kormányzati oldalon ellenőrzi a tartalom valódiságát, hanem Google kereséssel. Megállapítottam, hogy a kommunikációra irányuló beavatkozás szükséges! Covid példáján: Veszélyeztetjük magunkat és egymást a tévhitek terjesztésével. A hírek terjesztése, fogadása terén kell lépnünk! Hogyan? Erre gyűjtöttem javaslatokat, amiket bemutatok. Viszonyunkat az álhírekhez befolyásolják érzelmi, motivációs szempontok is. Megnyugvást keresünk. Ebben segíthet a tudomány, de ez munkás dolog. Sok esetben a megnyugvást a hit adja- javaslatokkal segítek abban, hogy ne az összeesküvés-elméleteken alapuljon. Azonosítom és bemutatom a kormányzati szereplők, a tudomány művelői, a médiaszereplők, az iskolák és az egyének felelősségét és lehetőségeit. Erasmus projekt álhírekről szóló kurzusán vettem részt, s az ott tanultakat is megosztom. Epilógus: A feltárt javaslatokat követve sem érezhetjük magunkat biztonságban. Kutatásom során feltárt módszereimet meghaladják a képhamisítások (deepfake) okozta veszélyek. Aczél Petra-Veszelszki Ágnes 2023-as tanulmánya került a kezembe. Figyelmeztetnek arra, hogy a deepfake nemzetközi feszültséget, politikai zűrzavart okozhat, még háborúhoz is vezethet.