Az Európai Oktatási Térség és Magyarország
DOI:
https://doi.org/10.3311/ope.491Absztrakt
Az oktatás és képzés (Education and Training, továbbiakban: E+T) sokáig marginális szerepet játszott az európai együttműködésekben. A tagállamok hatáskörébe tartozó tevékenységként, a közösségi együttműködés elsősorban a humántőke felhasználására koncentrált (lásd a munkavállalók szabad mozgása). Lényegében csak az elmúlt harminc évben, a nyitott koordináció kiterjesztése jegyében vált széles oktatáspolitika/ügyi körben és annak minden alágazatában (köznevelés, ifjúsági szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés-közművelődés) érvényessé az európai, és azon belül is az uniós közös alapokra épülő oktatáspolitikai gondolkodás (Halász, 2012). E gondolkodás folytatása az Európai Oktatási Térség (European Education Area) koncepciójának megfogalmazása is. A koncepciót 2021-2030 között öt prioritásra és hét kulcsindikátorra építették fel (Eurostat, 2021). A Portói Szociális Csúcs (2020. május 7.) három kulcsindikátora közül az egyik kifejezetten az egész életen át tartó tanulásra ( az LLL) céloz (2030-ra a felnőttek legalább 60%-a, 2025-ig a 25-64 évesek legalább 47%-a évente vegyen részt képzésben. (Európai Tanács, 2021b). A fiatalok tekintetében a PISA (Programme for International Student Assessment) adatok értelmezése és felhasználása vált döntővé. Ebben most először kaptak kiemelt figyelmet a digitális és zöld kompetenciák. Ez a cikk annak folyamatát mutatja be, ahogyan ezek a célok kialakultak valamint áttekinti, hogy az Unió egésze és Magyarország hol tart e célok megvalósításában.Szerző életrajzok
Borbély-Pecze Tibor Bors
Vezető munkaerőpiaci és pályaorientációs szakpolitikai tanácsadó, az Európai Bizottság az ETF, ILO, GIZ számára végzett tanácsadási tevékenységeket, habilitált egyetemi docens a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, továbbá a Milton Friedman Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tiszteletbeli docense. Az ELTE PPK, SE EFK és a BCE meghívott előadója. Az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola témavezetője.
A Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke, a Pályaorientációs Szakosztály elnöke, a Nemzetközi Pályafejlesztési és Közpolitikai Központ (ICCDPP) elnökségi tagja, valamint az Egyesült Királyságban működő National Institute for Career Education and Counselling (NICEC) meghívott külföldi tagja.
Kutatási területe a pályaorientációs politika fejlesztése és értékelése globális szinten, különös tekintettel Európára és az úgynevezett átmeneti országokra.
Borbély-Pecze Mariann
Borbély-Pecze Mariann szociológus, főiskolai oktató, szakképzett diáktanácsadó- addiktológiai konzultáns, a Wesley János Lelkészképző Főiskola munkatársa, a SE EFK meghívott előadója, 20 éve vesz részt szociális munkások, addiktológiai konzultánsok képzésében. Fő oktatási területe a társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalomtudományi kutatás módszertana.
