Hogyan látják a hazai fiatalok a távlati jövőt?

Szerzők

  • Klára Tóthné Szita
  • Jolán Gál
  • Tamás Kristóf

DOI:

https://doi.org/10.3311/ope.306

Absztrakt

A Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Bizottsága keretein belül működő Felelősen a Jövőért Virtuális Interdiszciplináris Kutatócsoport a hazai jövőkutatás 50 éves jubileuma alkalmából célul tűzte ki, hogy új empirikus vizsgálat keretében feltárja a hazai fiatalok jövővel kapcsolatos gondolatait, várakozásait, reményeit és félelmeit, 20 és 50 éves előretekintéssel. Összességében 1204 fiatal vett részt a kutatásban, és adott értékelhető válaszokat a felmérésben szereplő kérdésekre.Az empirikus eredmények alapján megállapítható, hogy a fiatalok jövővel kapcsolatos várakozásai, a változásokat illetően nagyobbrészt kedvezőnek mondhatók. Személyes életükben a család lesz a legfontosabb, a válaszadók meghatározó többsége az életét Magyarországon képzeli el.A fiatalok meglepően pontos és reális előrejelzéseket tudtak adni globális tendenciákra, beleértve a világpolitikai erőteret, a világgazdasági súlyponteltolódásokat, a globális népesség alakulását, a technológiai fejlődést, valamint a világra leselkedő veszélyeket.A hazai fiatalok reálisan és nem optimistán ítélik meg Magyarország gazdasági és demográfiai helyzetének jövőbeni kilátásait. A népességszám további erőteljes visszaesését vetítik előre, a többség egy gyerekes családban gondolkodik, a várható élettartam csökkenésére számítanak, és nem támogatják a migrációt mint megoldást a demográfiai problémákra. A hazai gazdaság teljesítménye és az életszínvonal tekintetében legtöbben a közép-európai országok színvonalához való felzárkózást tartják valószínűnek. 20 év múlva a többség szerint még forinttal fogunk fizetni.A fiatalok azt gondolják, hogy az emberek környezettudatossága romlik, a természeti katasztrófák erősödnek, valamint az önző és passzív személyiségek előretörnek. Az eredmények alapján azonban jövősokk nem jellemző a fiatalokra, ami kedvező elmozdulás a korábbi felmérésekben tapasztaltakhoz képest. A fiatalok véleménye jelentősen megoszlik abban, hogy szüleiknél jobban fognak-e élni.A fiatalok jelentős változásokat vetítenek előre a műszaki eszközökben, a robottechnológiában, a kommunikációban, az oktatásban, a közlekedésben, a vásárlási szokásokban, a hivatalos ügyintézésben és a munka világában. A megújuló energiaforrások és az önvezető autók részarányának egyértelmű növekedését várják. Bíznak abban, hogy a ma még gyógyíthatatlan betegségeket a jövőben fogják tudni gyógyítani. Throughout the 50-year-jubilee year of Hungarian Futures Studies the ‘Responsible for the Future Virtual Interdisciplinary Research Team’ operating within the Statistical and Futures Studies Scientific Committee of Hungarian Academy of Sciences explored the thoughts, expectations, hopes and fears for the future of Hungarian youth within the framework of new empirical research. The foresight horizon was 20 and 50 years. Altogether 1204 young people participated in the survey and gave adequate answers to the raised questions.On the basis of empirical results, it can be concluded that the expectations of young people towards future changes were mostly favourable. In their personal life the family will be the most important, and the greatest part of respondents intends to live in Hungary.The respondents gave surprisingly exact and realistic forecasts to global tendencies, including global political field of force, changes in shift in world economy, global population, technological development and global threats.Hungarian young people are realistic and not optimistic regarding the future of Hungarian economic and demographic situation. They envisage the further decline of Hungarian population, mostly think in a family with one child, anticipate the reduction of life expectancy, and do not support migration as a solution to demographic problems. Regarding economic performance and standard of living, the respondents mostly regard as realistic to overtake the level of Central-European countries. In 20 years they still believe that Hungarian Forint will remain the national currency.Young people are pessimistic with regard to the worsening of human environmental awareness, the more frequent environmental catastrophes and the prevailing of selfish and passive personalities. However, future shock is not characteristic to Hungarian young people, which is a favourable shift compared to earlier empirical findings. The respondents gave diverse answers, whether they expect a better life than their parents have.Young people anticipate significant changes in technical tools, robot technology, communication, education, transportation, commercial transactions, public administration and labour world. They expect a substantially growing share of renewable energy resources and self-driving cars. They also hope that currently incurable diseases can be cured in the future.

Szerző életrajzok

Klára Tóthné Szita

 

TÓTHNÉ SZITA Klára a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézetének nyugdíjas professzora. Vegyészként diplomázott a JATE-n, majd környezetvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. 1989-től dolgozik a felsőoktatásban. 1995-ben lett a közgazdaságtudomány kandidátusa, 2008-ban habilitált. Az MTA IX. osztály Jövőkutatási Bizottságának (JKB) munkájába 1995-ben kapcsolódott be. 2008-tól a bizottság titkára, 2012-től a Jövőkutatási Tudományos Albizottság elnöke. 6 éven keresztül volt az MTA doktorképviselője. Tagja az MTA Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottságának és a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságnak. Fő kutatási területe a fenntarthatóság értékelése, az életciklus elemzés és jövőkutatás. Publikációnak száma több mint 200.

Jolán Gál

GÁL Jolán ny. főiskolai tanár, a közgazdaságtudomány kandidátusa. Oktatási tevékenysége előtt 20 évet töltött termelő vállalkozásoknál, kezdetben elemző közgazdászként, később gazdasági igazgató helyettesi beosztásban. A Miskolci Egyetemen, a Dunaújvárosi Főiskolán és a Tomori Pál Főiskolán pénzügyi számvitelt, gazdasági elemzést, vezetői számvitel, hitelintézeti számvitel és elemzést tanított. A MTA Statisztikai és Jövőkutatás Bizottság tagja. A Jövőkutatási Bizottság munkájában 2000. évtől vesz részt. Kutatási területe: a vezetői számvitel gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, publikációinak nagy része e témakörhöz kapcsolódnak. 1990-től 2017-ig bejegyzett könyvvizsgáló. Pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásoknál, továbbá hitelintézeteknél látott el könyvvizsgálói feladatokat. Főbb tudományos eredmények: 18 cikk, 6 tanulmányi segédlet, 2 tankönyv.

Tamás Kristóf

KRISTÓF Tamás a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság tagja. 1999-től foglalkozik jövőkutatással. PhD fokozatát 2009-ben szerezte a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájában. Főbb kutatási területei a csődelőrejelzés, a többváltozós statisztikai előrejelzési módszertan, a hitelkockázati modellezés és a jövőkutatás aktuális kutatási kérdéskörei. 2007-től a hazai bankszektorban tölt be különböző vezetői pozíciókat, jelenleg a Magyar Export-Import Bank Zrt. kockázatkezelési módszertan és kárkezelési területének igazgatója. Oktatott tantárgyak: Jövőkutatás, Gazdasági előrejelzés és stratégiaalkotás, Pénzügyi elemzés és csődelőrejelzés, Csődelőrejelzés és vállalati válságkezelés. Főbb tudományos eredmények: 73 publikáció, 309 független hivatkozás, Hirsch index: 11, összesített impakt faktor: 1.335, Researchgate score: 11.83.

##submission.downloads##

Megjelent

2019-06-02

Folyóirat szám

Rovat

50 éves a magyar jövőkutatás