A 2016-ban kidolgozott PBL központú finn nemzeti alaptanterv bemutatása
DOI:
https://doi.org/10.3311/ope.623Absztrakt
Jelen publikáció a probléma alapú tanulás (PBL) módszerét mutatja be, kiemelve annak jelentőségét és hatékonyságát a tanulók kompetenciáinak fejlesztésében. A PBL olyan tanulási módszer, amelyben a diákok valós problémákat oldanak meg csoportokban, ezáltal fejlesztve nyelvi és szociális készségeiket (Ali, 2019). A cikk részletesen tárgyalja a PBL legfontosabb elemeit és azok hatásait, kitérve arra is, hogy ez a módszer mennyire eltér a hagyományos oktatástól. Az elemzés rámutat arra, hogy a finn oktatási rendszerben hogyan kapott helyet a PBL, különös tekintettel a 2016-ban bevezetett új nemzeti alaptantervre. Az alaptanterv célja az átfogó tudás és kompetenciák nyújtása a tanulóknak, felkészítve őket folyamatosan változó világunk kihívásaira (Lähdemäki, 2019). Emellett az alaptanterv hangsúlyozza az egyedi tanulási út fontosságát és olyan értékeket, amelyek kulcsfontosságúak a 21. századi társadalomban. A cikk továbbá részletesen tárgyalja a digitalizáció szerepét az oktatásban, különös tekintettel arra, hogy hogyan játszik ez szerepet a finn oktatási rendszerben. A digitális eszközök és online platformok széleskörű alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára a korszerű tudás és készségek megszerzését (Barber és King, 2016). Összegzésként a szerző hangsúlyozza, hogy a finn oktatási rendszerben a tanulók és tanárok egyenrangú szereplők, és az iskolákban bátorító légkört teremtenek a tanulásra és együttműködésre. A 2016-os új nemzeti alaptanterv bevezetése lehetővé tette a változás elindítását, átalakítva a tanár szerepét egy segítő, mediátor szereppé, ami összhangban áll a PBL alapelveivel.Megjelent
2024-09-23
Folyóirat szám
Rovat
Eszmélés