A munka és a tanulmányok kölcsönhatása a STEM területeken

Szerzők

  • Zsófia Kocsis Kocsis Zsófia: Debreceni Egyetem, Neveléstudományi Tanszék; MTA-DE-CSATOKK
  • Cintia Klaudia Nagy-Rácz Debreceni Egyetem, Neveléstudományi Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.3311/ope.514

Absztrakt

Hazai és nemzetközi szinten is egyre több kutatás foglalkozik a hallgatói munkavállalás témájával, ugyanis a tanulmányok melletti munkavégzést növekvő tendencia jellemzi (Hámori et al., 2018). A kutatások fókuszában gyakran a munkavégzés tanulmányi eredményességre gyakorolt hatása áll, amelyet a hallgatói lemorzsolódás egyik lehetséges tényezőjeként azonosítanak (Kovács et al., 2019; Kocsis & Pusztai, 2020). A munkavégzés csökkenti a tanulmányokra fordított időt, ezáltal távol tartja a hallgatókat az egyetemi élettől és az intézményi beágyazódástól, s növeli a lemorzsolódási kockázatot (Kovács et al., 2019). A STEM (természettudományi, informatikai, műszaki és matematikai képzések) tudományterületek egyik jellemzője a magas lemorzsolódási arány, amelyet számos tényező magyarázhat, amelyek közül kiemelkedő a tanulmányok melletti munkavállalás (OECD, 2019). Kutatásunk újszerűsége elsősorban az alkalmazott módszertanban rejlik, ugyanis a STEM területek hallgatóinak munkavállalási jellemzőit és egyetemi pályafutását leggyakrabban kvantitatív módszerekkel kutatták. Kutatásunkban dolgozó hallgatókkal készítettünk interjúkat (n=12), akiket hólabda módszerrel választottunk ki, akik a STEM területeken tanulnak. Vizsgáltuk, hogy a diákok anyagi és társadalmi háttere mennyire befolyásolta a munkavégzés motivációját. Elemeztünk a munkavállalás egyetemi pályafutásra gyakorolt érzékelt hatását. A mintában szereplő hallgatók lemorzsolódásának rizikófaktoraként nem a tanulmányok melletti munkavégzést azonosítottuk, hanem a szak iránti érdeklődés és motiváció elvesztését. Bizonyos limitációk figyelembevételével átgondolásra alkalmas eredményeket kaptunk. A lemorzsolódást előrejelző tényezők között az intézményi szintű hatások kerültek előtérbe. Javaslataink között szerepel a felsőoktatás-pedagógia megújítása, a problémamegoldásra, kreativitásra irányuló projektmunkák és a gyakorlatorientált kurzusok előnyben részesítése, melyek a munkaerőpiacon felértékelt kompetenciák fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak a tanterem falain belül.

Szerző életrajzok

Zsófia Kocsis, Kocsis Zsófia: Debreceni Egyetem, Neveléstudományi Tanszék; MTA-DE-CSATOKK

Kocsis Zsófia a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszék tanársegéde, az MTA-DE-CSATOKK Kutatócsoport koordinátora és a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD-Hungary) munkatársa. Főbb kutatási területe a felsőoktatási hallgatók tanulmányok melletti fizetett munkavégzése, illetve a hallgatói munkavállalás lemorzsolódásra és az eredményességre gyakorolt hatása. Továbbá foglalkozik a felsőoktatás munkaerőpiacra felkészítő szerepével, a duális képzés egyetemi pályafutásra gyakorolt hatásával. 2020-ban elvégezte a Harvard University nyolchetes, Introduction to Family Engagement in Education című online kurzusát, ebből kifolyólag az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program keretein belül a szülők iskolában végzett önkéntes munkájával és családban végzett munka kérdéskörével foglalkozik. Doktoranduszként 2018-ban, 2019-ben és 2022-ben az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjában részesült. Továbbá 2020-ban elnyerte a Szent-Györgyi Young Investigator Award díjat, s ezáltal a The New York Hungarian Scientific Society támogatását. A Central European Journal of Educational Research (CEJER) és a Hungarian Educational Research Journal (HERJ) folyóiratok szerkesztőségi tagja. Jelentős publikációi:https://m2.mtmt.hu//api/report/1312688/actions/list?field=2&format=html

Cintia Klaudia Nagy-Rácz, Debreceni Egyetem, Neveléstudományi Tanszék

Nagy-Rácz Cintia Klaudia, a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszék harmadéves pedagógia szakos hallgatója. Egyetemi évei alatt kapcsolódott be

az MTA-DE-CSATOKK Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD-Hungary) kutatásaiba. Érdeklődése a STEM (természettudomány, informatika, műszaki és matematika) képzések felé irányult. A hallgatói munkavállalás jellemzőit valamint a munkavégzés eredményességre gyakorolt hatását vizsgálja az említett képzéseken, ugyanis a tudományterületek egyik jellemzője a magas lemorzsolódási arány.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-11-14

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok