Tanulási szokások és módszerek a szakképzésben, a digitális oktatás idején

Szerzők

  • Beáta Orosz

DOI:

https://doi.org/10.3311/ope.436

Absztrakt

A Magyarországot 2020 tavaszán elérő koronavírus járvány az élet minden területére hatással volt, ez alól az oktatási rendszer sem kivétel. Bár a 2020 novemberben másodszor elrendelt digitális munkarend már felkészültebben érte a tanárokat és diákokat, még mindig számtalan kihívással nézünk szembe. A szakképzés különösen érintett terület, a törvényi változások, a kialakult oktatói státusz, új képzési tartalmak miatt, melyek gyakorlatiasabb oktatást igényelnének. Ezeknek a követelményeknek kellett megfelelnie a digitális oktatásnak, melynek legfontosabb eredményeit, tanulói tapasztalatait mutatja be az írás. Az online kérdőíves megkérdezés (N=318) fókuszában az elméleti keretek gyakorlati megvalósulásának vizsgálata állt, az eredmények értelmezése matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával történt. A válaszok elemzése után elmondható, hogy a válaszadók újfajta módszertani megközelítéseket, rövidebb és multimédiás elemekkel támogatott oktatási anyagokat, képi tanulást preferálnak, s bár saját IKT-kompetenciáikat jónak ítélik, ezeket a képességeket mégsem tudják teljes mértékben a hatékony tanulás szolgálatába állítani, s képtelenek a digitális eszközökben rejlő tanulási lehetőségeket kihasználni. Mivel a készen kapott tananyagok szeretete jellemző, az önálló keresés, kritikai gondolkodás és hosszabb, lineáris, szöveges anyagok értelmezése problémás a kitöltő tanulónál, s ezen képességek javulása sem várható. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy az Internethez való hozzáférés és az információk rendelkezésre állása nem feltétlenül eredményez hatékonyabb tanulást. Online térben a tanulói aktivitás a jelenléti oktatáshoz képest csökken, így a tanár nem látja, ha diákja elakad, s nem is tud neki segíteni. Fontos megtalálnunk egy arany középutat a hagyományos szöveges tartalmak és a ma preferált képi tanítás alkalmazása között, hiszen ha a jelenlegi helyzetben a kötelező anyagot lerövidítjük, s az előzetes tanári magyarázat elmarad, a tanulók nem fogják a hiányokat pótolni, így a tanulás eredményessége sem lesz megfelelő. The Covid-19 epidemic reached Hungary in the spring of 2020 and influenced all areas of life, including education system. During the second wave of the digital education, teachers and students were more prepared, there are still a lot of difficulties and challenges. Vocational training is highly affected because of the new legal change, the instructor status instead of teachers, and themmore practical education. Digital education has to meet these requirements. This article contains the most important results of the research of this situation. The test method was application of a questionnaire (N=318), which focused on the practical realization of theories with mathematical, statistical tests. After inspection of the students answears, it seems that they prefer new teaching methods which means shorter texts, multimedial elements, and visual learning. They judge their ICT competencies good, but cannot use ICT tools for learning enough and cannot take advantage of its potential. Because the preference of ready recieved educational contents, students have problems with information search, critical thinking, and interpretation of linear structured, longer texts. The most important result of this research that internet connection and availability of information does not necessarily lead to effective learning. During online learning, student activity decreases compared to presence education, so if the instructor can’t see that students get stuck, they won’t be able to help them. It is importantg to find the balance between traditional textual contents and application of present beloved visual teaching because if we shorten the required educational contents, students won’t fill the gap and search for more information, so we cannot provide quality knowledge.

Információk a szerzőről

Beáta Orosz

 

Nemzetközi gazdálkodás alapszakon végzett közgazdász, majd okleveles közgazdásztanár, főállásban a META – Don Bosco Technikum és Szakgimnázium szakmai elméleti oktatója 2017 óta. Óraadó közgazdásztanárként dolgozott a Számalk-Szalézi Technikum és Szakgimnáziumban, valamint a BGSZC II. Rákóczi Ferenc Technikumban is, jelenleg több vállalat gazdasági képzését vezető oktató, valamint az MKB SE szakmai vezetője és vezetőedzője.

2018 óta a BME Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori iskola doktorandusz hallgatója, ahol kutatási témája az IKT-eszközökkel támogatott oktatás gazdasági aspektusainak vizsgálata. 2017-2021 között az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport aktív tagja gyakorló pedagógusként, ahol a tanulói attitűdvizsgálaton túl a kollaboráció és digitális oktatás eredményességének kutatásával foglalkozott.

##submission.downloads##

Megjelent

2021-06-07

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok