A munka világa az általános iskolások jövőképében

Absztrakt

Az új ipari forradalom (Ipar 4.0) néhány évtizeden belül alapvetően megváltoztatja a munka világát. Ebben az időtávban ugyanakkor egy generációváltás is lezajlik: a munkaerőpiac meghatározó részét azok adják, akik ma kisiskolás korúak. Ez az életkor nagyon érzékeny, a képességek, normák alakításának, a nevelésnek alapvető időszaka. Ezért fontos kérdés, hogy mi van a gyerekek fejében a munka világáról. A tanulmány egy kutatás első verziója, esettanulmány egy átlagos általános iskolai osztály 8–9 illetve 14–15 éves tanulóiról. A felmérés megfigyelés, csoportos beszélgetés, rajzelemzés, fogalmazás és drámapedagógai elemek kombinációjával készült, egy tanítási nap teljes délelőttjén. Az eredmények azt mutatják, hogy a korábbi életpálya szakaszok nem változtak meg, a kisiskolás korosztály még a sztereotíp-fantázia fázisban él. Céljaik között inkább az öröm és önmegvalósítás, illetve a munkamegosztáson keresztül mások jólétéhez való hozzájárulás jelenik meg, mint a pénzkereset. A dramatizált játékban a jövőbeni technológiák alkalmazása keveredik a múltbeli gazdasági szerkezet jellemzőivel. A nyolcadikos korosztálynál a pályaválasztás kényszere közelebb hozza a reális világot, éa fiú–lány mintázatok sem karakterisztikusan jellemzők, a társadalmi hasznosság előtérbe kerül, de nem jelenik meg az új ipari forradalom képe.The new industrial revolution (Industry 4.0) is fundamentally going to change the world of labour. At the same time a generation split is taking place: the now primary school age students will determine the future labour market. This age is very sensitive, a foundation period for developing skills and norms. Hence what students have in their minds about work is essentially important. This paper is an introductory research, a case study of 8–9 and 14–15 year old students of an average primary school. The action research took place in three sessions of a day, and the method contains a combination of observation, group discussion, interviews, drawing analysis, story writing and drama pedagogy. The results reflect that the pre-school patterns of labour are still determining, the young primary school children still live in the stereotype-fantasy phase. Pleasure and search for identity motivate the choice of profession, rather than money. Future technology mingles with past and present structures in the futures drama performances. The results of the 14–15 age students partly differ: in terms of profession the need to choose secondary schools brings realities more to the forefront, the diverse boy-girl patterns fade away, and the motivation of social use becomes dominant; however, the Industry 4.0 structures are still neglected.