A tanulás hatásai a felnőttek mentális jóllétére mért adatok alapján
DOI:
https://doi.org/10.3311/ope.205Absztrakt
A felnőttkori tanulással kapcsolatos elméleti munkák és kutatási jelentések többsége a tanulás és az egzisztenciális jólét közötti viszonyrendszerrel foglalkozik, arra koncentrálva, hogy a felnőttként végzett – főként formális – tanulási tevékenységek milyen kapcsolatban állnak az egyének munkaerő-piaci helyzetével. A formális és a nem formális tanulás a tudásbővülés és a kompetenciafejlődés mellett azonban nemcsak a felnőttek egzisztenciális biztonságérzetére, jólétére, hanem a mentális biztonságérzetükre, jóllétükre, a társas kapcsolataikra és az időszerkezetükre is számos pozitív hatást fejthet ki. A tanulmány egy empirikus andragógiai kutatás eredményei alapján mutatja be azt, hogy milyen pozitív és esetleges negatív hatásokat gyakorol a tanulás a felnőttek mentális jóllétére. A Vas megyei kérdőíves kutatásban összesen 1225 fő vett részt, akik közül 875 fő formális, 350 fő nem formális keretek között képezte magát az adatfelvétel idején legalább két hónapja.***Információk a szerzőről
Mária Kispálné Horváth
Kispálné Horváth Mária PhD az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjának főigazgatója. Első diplomáját 1992-ben szerezte magyar-történelem szakos tanárként a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 2007-ben okleveles humán szervező oklevelet vett át a Pécsi Tudományegyetemen. 2015-ben doktorált az Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában. Szakmai pályáját 1992-ben pedagógusként kezdte a szegedi közoktatásban, 2001 óta dolgozik a szombathelyi felsőoktatásban, az andragógia és a pedagógia különböző tantárgyait tanítja a Savaria Egyetemi Központban. Kutatási területei a formális és a nem-formális felnőttkori tanulás, a felnőttképzés funkciórendszere, a felnőttkori tanulás hatása az általános és a tanulási komfortérzésre, valamint a felnőttképzés módszertana.
