„Itt könnyebb volt bizonyítani a kvalitásomat” Siket és nagyothalló hallgatók a felsőoktatásban

Abstract

A 2015-2025 közötti időszakra vonatkozó Országos Fogyatékosságügyi Program (OFP) rámutat a fogyatékossággal élő személyek népszámlálási adataira hivatkozva, hogy a legmagasabb iskolai végzettségre vonatkozó adatok jóval elmaradnak a társadalom egészére vonatkozó mutatóktól. A fogyatékossággal élő felnőttek alacsonyan reprezentáltak a felsőoktatásban, vagyis mindenképpen fontos vizsgálni a felsőoktatásba való bekerülés előtti pályaorientáció körülményeit és a felsőoktatásban tanuló fogyatékossággal élő hallgatók tapasztalatait. Az elmúlt években több kutató is vizsgálta a fogyatékossággal élő hallgatók egyenlő esélyű hozzáférésének kérdéskörét a felsőoktatásban – azonban döntően a felsőoktatási intézményrendszer által kínált szolgáltatások, illetve a fogyatékossággal nem élő hallgatók attitűdjei, nem pedig az érintett hallgatók oldaláról tették mindezt (pl.: Barakonyi-Pankász, 2019; Horváth, 219; Nagyné Nyikes, 2019; Nagyné Schiffer, 2019; Séllei, 2018; MPME, 2017; Demjén-Szabó, 2016; Laki, 2015; Pusztai-Szabó, 2014). Az előadásban bemutatásra kerülő empirikus, inkluzív kutatás ezt a hiányt szeretné pótolni a siket és nagyothalló hallgatók tapasztalatainak komplex vizsgálatával, teret adva a hallássérült hallgatók alig hallgató hangjának felerősítésének. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 8571 siket és 63014 nagyothalló személy él, de szakértők és a hazai országos érdekképviselet szerint a lakosság 10%-a érintett (KSH, 2014; Bartha, 2006). A célcsoport tekintetében megállapítható, hogy a hallássérült személyek 10%-ának van felsőfokú iskolai végzettsége – a siket személyek csupán 4%-a szerzett főiskolai vagy egyetemi oklevelet. (KSH, 2014). Az arányok a siket és a nagyothalló személyek esetében is elmaradnak az országos átlagtól. (Holecz-Ökrös-Bartha, 2017) A célcsoportra jellemzően alacsonyabb iskolai végzettség egyértelműen erőteljes hatást gyakorol a munkaerő-piaci lehetőségekre. A statisztikai adatok tükrében különösen fontos megvizsgálni, hogy a felsőoktatásban tanuló siket és nagyothalló hallgatók életútjában milyen motivációs tényezők, faktorok (Braswell-Burris, 2010) azonosíthatóak a pályaorientációval összefüggésben. A félig strukturált, jelnyelvi adaptációval elkészült kérdőíves, feltáró, participatív kutatás keretében 69 siket és nagyothalló hallgató válaszolt. (n=46 fő). A kutatás aktuális információkat biztosíthat a felsőoktatás számára, hogyan tudja még hatékonyabban biztosítani a hallássérült hallgatók egyenlő esélyű hozzáférését, ezáltal pedig eredményesebben segíteni munkaerő-piaci és társadalmi inklúziójukat, sikeres karrerútjukat. A kutatás hozzájárulhat a fogyatékossággal élő személyek egész életen át tartó tanulását biztosító, inkluzív képzési rendszer fejlesztéséhez, valamint hasznos információkat szolgáltat a jelnyelvi tolmácsok továbbképzéséhez is. A kutatás stratégiai szakmai partnere a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), mely hozzájárul a hatékonyabb kommunikáció́ megvalósulásához a felsőoktatás, a civil szféra és az érintett személyek között.