Nemzetközi kitekintés az első szakképzési törvény korszakáról

Authors

  • István Lükő

DOI:

https://doi.org/10.3311/ope.290

Abstract

A cikk a szakképzési törvény megjelenésének 25. évfordulója alkalmából rendezett „25 éves a szakképzési törvény - Korszakos változások - új irányok” című konferencia előadása alapján készült, amelyet a szerző vezette Az első szakképzési törvény gazdasági- társadalmi környezete nemzetközi kitekintésbe című Panel keretében tartott.Ez a negyedszázados esemény a társadalmi-gazdasági szinten zajló rendszerváltás fontos része volt a másik két oktatási alrendszer törvényi szabályozásával együtt.Az írás ezt a korszakot, illetve a törvényhez kapcsolódó gazdasági-társadalmi környezetet mutatja be nemzetközi kontextusban.A téma elvi-elméleti felvezetéseként a szerző áttekinti a különböző szempontok és léptékek szerinti szakképzési modelleket, amelyek a világban fellelhetők. The government formed after the political events in 1989 considered the comprehensive transformation of the educational system, primarily by legal regulation, as one of their main tasks. After years of preparation, the three acts on education were passed in 1993, including the Act on VET. Several documents, e.g. the National Qualification Registry, are connected to this law; in this article I have undertaken to examine these connections and to make comparisons to other countries. On the occasion of the 25th anniversary of the law taking effect, on May 5th 2018 the Hungarian Association for Pedagogy and the Teacher Training Centre of the BME organized a monumental conference titled The Law on VET becomes 25 years old – Epochal changes – new directions in Budapest at the BME. After the plenary sessions, five panels were held – I was the moderator of the one titled: The socio-economic environment of the first VET act in an international dimension, and I held a short lecture here with a similar title. 

Author Biography

István Lükő

 

Lükő István automatizálási mérnök, mérnöktanár, nevelésszociológus, a neveléstudomány kandidátusa, habilitált doktor, egyetemi magántanár a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karon (jogutódja a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar), ahol 2009-12 között vezette a Szak és Továbbképző Intézetet és 2013 májusában lett nyugdíjas. Szakmai pályáját a közoktatásban kezdte, ahol 17 évig tanított szakmunkásképző és szakközépiskolában, továbbá műszaki igazgató-helyettesi, valamint szakfelügyelői megbízatásokat is ellátott. 1987-2009 között Sopronban az NYME-n (EFE) tanított és a Szakmai Tanárképző Intézetnek az igazgatója volt. Fő kutatási területe: a szakképzés pedagógiája, és a környezetpedagógia. Felkért tudományos szakértőként részt vett elvi-elméleti és háttértanulmányok összeállításában, a szakképzési törvény, az OKJ előkészítésében, koncepcionális kidolgozásában, konkrét szakmacsoportok jegyzékének, SZVK-inak összeállításában, véleményezésében is.

A szakképzés fejlesztéséért kifejtett tevékenységét a Magyar Szakképzési Társaság Szakképzési Díjjal ismerte el 2013-ban.


 

Downloads

Published

2019-02-27

Issue

Section

Tanulmányok