A szervezeti tanulás új aspektusai a generációk tükrében

Abstract

A tanulmány azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy a tudás széles értelemben magába foglalja az emberek konkrét és általános ismereteit, tapasztalatait, intuícióit, kreativitását, készségeit, a dolgok megértését és megítélését, értékekről alkotott véleményét, illetve erre való képességét. Egyik metszetét a tanulás során megszerzett ismeretek, információk összessége adja. A másikat az a képesség, készség, kompetencia, amely alkalmassá teszi az embert, hogy ezen információkat a gyakorlatban felhasználja, hasznosítsa az emberben lévő tudást, ismereteket, készséget, képességeket és magatartásbeli tulajdonságokat sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsa, illetve bővítse, ami egyben a közvetlen tudásalkotás és tudástermelés képességének a megnyilvánulása. Irásomban arra arra hívom fel a figyelmet, hogy az egyes generációk tanulási folyamatai jelentős eltéréseket mutathatnak, és a tanuló szervezet kialakításához eltérő módon járulnak hozzá.***The study deals with the issue of knowledge that, in a broader sense, includes the concrete and general knowledge, experiences, insights, creativity and capabilities of people, their understanding and evaluation of things, opinions made on values and the capacity to form these. One of its cross sections is made of the aggregate of the knowledge and information gained during the learning process. The other one is made of the capability and competence that make the person able to use this information in practice, utilize his/her knowledge, capacities and competences and behavioural characteristics as well as to turn these into successful problem solving activities and to widen them – which is the manifestation of the capability of direct knowledge creation and knowledge production. In my paper I highlight the fact that the learning processes of the certain generations may show considerable differences, and can contribute to establishing the learning organization in different ways.