Szillogisztikus struktúrák a vizuális retorikában

Absztrakt

Jelen tanulmány több szempontból is rendhagyónak tekinthető. Először is, a dolgozat szerzői kompex retorikát mutatnak be, amely az érveléselmélet három dimenzióját veszi alapul és használja fel érvei keretezéséhez: az érvelés mint produktum (egyfajta termék vagy artefaktum), procedúra (eljárás vagy működés) és processzus (folyamat) megközelítését. Másodszor, a 3P szempontrendszerét ajánlva a szerzők a World Wildlife Fund természetvédelmi civil szervezet 2009-es minimalista reklámkampányának képeire vonatkoztatják, az imágók vizuális retorikai struktúráját, illetve érvelését górcső alá véve. Harmadszor, értekezésük legfeltűnőbb különlegességeként, a szerzőtársak nyilvános vitába bocsátkoznak a képek által bemutatott érvelési szerkezeteket tekintve, és, míg Deli Eszter a WWF képeket vizuális enthümémaként azonosítja, Németh Gabriella ugyanazon képeket mint vizuális retorikai dilemmákat elemzi, annak érdekében, hogy a szerzők rávilágítsanak a képek összetett belső struktúráira és szándékolt hatásának megkérdőjelezhetőségére. The present study may be considered extraordinary in several respects. Firstly, the authors of the thesis present a rhetoric of a complex nature, which is based on the three dimensions of argumentation theory, and which uses them as a framework of its arguments: argumentation as a product (a kind of result or artefact), procedure (a kind of operation) and process (a kind of action) approach. Secondly, the authors examine the images of the 2009 minimalist advertising campaign of the World Wildlife Fund international non-governmental organisation, offering the 3P criteria system for the analysis of the visual rhetorical structure and arguments found in the images. Thirdly, as the most distinctive feature of their dissertation, the authors engage in a public debate relating to the argumentation structures presented by the images, and, while Eszter Deli identifies WWF images as visual enthymemes, Gabriella Németh analyses the same images as visual rhetorical dilemmas in order to highlight the complex internal structures and the rather quetionable intended effects of the advertisements.