Opus et Educatio

Az alkotó andragógiai lét

János Szeitz — 2024-09-23

Az andragógia alkotói és fejlesztői jószolgálatot tesznek több mint egy évszázada mindazoknak, akik a világban, az ország dolgaiban kívánnak eligazodni, és azoknak, akik szakmai képzésükkel továbbképzésükkel munkahelyüket kívánják megtartani, illetve szakmai tevékenységüket magasabb szintre kívánták, kívánják emelni. Az andragógia tudomány fejlesztését és felhasználását szolgáló évről évre gyarapodó tanulmányos munkák egyre teljesebben helyezik előtérbe az andragógia fogalmának és ezzel gyakorlata további kibontakoztatásának szükségességét. Ezt a törekvést foglalja össze Juhász Erika Pető Lilla gondozásában megjelent Hálózatok a művelődés és a felnőttképzés világában (2020) összefoglaló munkája, amely tartalmazza a Durkó Mátyás konferencia előadásait. Az előző konferenciákhoz hasonlóan, ezen a konferencián azonban az elhangzott előadások, értékelések és viták az andragógiát a pszichológia és a szociológia tudományokkal szorosabb összefüggésben tárgyalták. Ezt, mintegy felkészülésnek is tarthatjuk az andragógia tudomány kiterjesztésére. Az értekezések indítottak arra, hogy ebben az írásban megkíséreljem az andragógia kiterjesztett alkalmazási lehetőségének alapjait felvázolni - amennyire lehetséges – feltárni. Ehhez a jelen munkában Durkó Mátyás 1968-ban végzett kutatásai adták az indíttatást. Az aktív-lét és az alkotó-lét tárgyalásával kívánok hozzájárulni Durkó Mátyás törekvésének megvalósításához. A benne foglaltakat felhívásnak szánom további munkálatokra.

A közszolgáltató és vagyonkezelő szervezetek teljesítménymérésének kérdései – egy önkormányzati társaság esettanulmányának példája alapján

Péter Vörös — 2024-09-23

A Közszolgáltató és Vagyonkezelő Társaság (KVT) teljesítménymérésének fontos része, hogy feltárásra kerüljön a közszolgáltató társaságok teljesítménymérésének más irányú lehetőségei, az objektív mutatókra építő, a gazdasági adatok vizsgálatán túl jutó, a gyakorlati munka elemzésének lehetőségei és szükségességét bemutató módszer. Az első részben (Opus et Educatio 11. évfolyam, 1. szám) az önkormányzati társaság esettanulmányán keresztül az elméleti területek és a módszertan ismertetése mellett a gazdasági adatok kerültek analizálásra, hogy azok milyen hatással vannak a Társaság kimenő teljesítményére. A második részben, elkerülve az oly gyakori szubjektív értékelés csapdáját, olyan objektív indikátorok segítségével kerül megvizsgálásra a teljesítmények alakulása, amelyek világosabb és talán egyértelműbb képet alkotnak a KVT szakmai teljesítményéről. Ezek azok az indikátorok, amelyek megmutatják egy-egy munkaterület teljesítményének alakulását és jelzik a változtatás szükségességét és annak irányát. A különböző területek teljesítményének eredőjeként alakult ki a Közszolgáltató és Vagyonkezelő Társaság hét éves munkájának valós teljesítményértéke.

Továbbképzés a közigazgatásban. Az e-learning alapú közszolgálati továbbképzési programok minőségi elemzése

András Szalai — 2024-09-23

A magyar állam hatékony működése és a társadalmi elégedettség érdekében alapvető fontosságú, hogy felkészült tisztviselők dolgozzanak a közigazgatásban. Ehhez megfelelő továbbképzési rendszerre van szükség, így elemi jelentősége van annak, hogy a továbbképzési programok megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre a tanulók számára. Mivel Magyarországon kötelező a tisztviselők számára részt venni a közigazgatási (közszolgálati) továbbképzésben, ezért számukra is fontos, hogy milyen minőségű programokkal találkoznak a tanulás során. A tisztviselők, mint továbbképzési célcsoport számára a kötelező képzés a mindennapi hivatali munkavégzés és magánélet mellett nagy terhet jelent. Egyáltalán nem lényegtelen ezért mind az állam, mint szolgálatadó (munkáltató), mind pedig a tisztviselő, mint közszolgálati dolgozó számára, hogy milyen minőségű a továbbképzési rendszer. A továbbképzési programok minőségéről még nem készült átfogó kutatás, a tanulmány megírásával arra vállalkozom, hogy bemutassam ezt a speciális felnőttképzési területet. A közigazgatási továbbképzésben ugyan nem elhanyagolható mértékben van jelenléti képzés is, de a programok döntő részét az e-learning programok teszik ki. Jelen tanulmányban célom, hogy megvizsgáljam, milyen főbb minőségi jellemzőkkel bírnak a sok tízezer tisztviselő által elvégzett e-learning alapú közszolgálati továbbképzési programok.

Recenzió Berzsenyi Emese „Bűnös vagy ártatlan – Az európai középkor fogyatékosságtörténete című könyvéről

Éva Szalma — 2024-09-23

Beszámoló a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma ”Beszélgetések a szakképzésről” programsorozat 2024.április 4-én a Székesfehérvári Szakképzési Centrumban megtartott rendezvényéről

Rózsa Schindler — 2024-09-23

A Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának immár negyedik éve, kéthavonta rendszeresen futó „Beszélgetések a szakképzésről” című programsorozatának idei első rendezvényéről készült beszámolót adjuk most közre. Ezek a programok azt a célt szolgálják, hogy a 2020 óta folyó, a kormányzat szakképzésben bevezetett radikális változásainak/változtatásainak megismeréséhez a szakmai közösségek által birtokolt, a szakképzési rendszer működését befolyásoló szakmai területre kiterjedő tapasztalati tudásának megosztásával hozzájáruljon. Ezért a szakképzés jelenlegi rendszerét meghatározó legfontosabb elemekről témablokkokba rendezve az elméletet és az azt megvalósító gyakorlatot mutatjuk be, annak érdekében, hogy hozzá járuljunk a szélesebb szakmai közvélemény tájékoztatásához és aktivizálásához, információt közvetítsünk aktuális szakmapedagógiai kérdésekről a szakképzés/felnőttképzés valamint ezek felsőoktatást is érintő helyzetéről.

“A nyelv álruhába öltözteti a gondolatot”

Jázmin Rónai — 2024-09-23

A közlő és az értelmező felelősségét vizsgáltam egy járvány példáján. Célom volt feltárni, hogy miért vagyunk hajlamosan hinni a hamis információkban, valamint módszereket találni az elkerüléshez.

Kutatásom során kérdőívvel gyűjtött adataimat statisztikai módszerekkel elemeztem. Elektronikus és nyomtatott szakirodalomban tájékozódtam.

Saját adatfelvétel

Kérdéseim a Covid-19 járvánnyal és a vakcinával kapcsolatosak voltak.

1. Természettudományos tájékozottságra,
2. iskolázottságra,
3. ismeretszerzési módokra irányultak.

Eredmények

A természettudományos tájékozottság vagy független volt, vagy gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolatot mutatott a vizsgált szempontokkal (oltások hatása és pandémia kialakulásának oka).
A felsőoktatásban résztvevők körében volt legmagasabb az arányuk, akik szándékosságot, vagy legalább mulasztást feltételeztek a Covid 19 kialakulásában.

Saját mintán: 80% a közösségi médián tájékozódott a pandémiáról. Egyetlen válaszoló olvasott tudományos folyóiratot.

Ináncsi, Farkas (2022) vizsgálták, hogy a Covid19 járvánnyal kapcsolatban honnan tudakozódnak az emberek. 40%-uk állította, hogy hivatalos kormányzati oldalról szerez információt. Ám az ellenőrzés gyakorisága szerint nem kormányzati oldalon ellenőrzi a tartalom valódiságát, hanem Google kereséssel.

Megállapítottam, hogy a kommunikációra irányuló beavatkozás szükséges!

Covid példáján: Veszélyeztetjük magunkat és egymást a tévhitek terjesztésével.

A hírek terjesztése, fogadása terén kell lépnünk! Hogyan? Erre gyűjtöttem javaslatokat, amiket bemutatok.

Viszonyunkat az álhírekhez befolyásolják érzelmi, motivációs szempontok is. Megnyugvást keresünk. Ebben segíthet a tudomány, de ez munkás dolog. Sok esetben a megnyugvást a hit adja- javaslatokkal segítek abban, hogy ne az összeesküvés-elméleteken alapuljon. Azonosítom és bemutatom a kormányzati szereplők, a tudomány művelői, a médiaszereplők, az iskolák és az egyének felelősségét és lehetőségeit. Erasmus projekt álhírekről szóló kurzusán vettem részt, s az ott tanultakat is megosztom.

Epilógus: A feltárt javaslatokat követve sem érezhetjük magunkat biztonságban. Kutatásom során feltárt módszereimet meghaladják a képhamisítások (deepfake) okozta veszélyek. Aczél Petra-Veszelszki Ágnes 2023-as tanulmánya került a kezembe. Figyelmeztetnek arra, hogy a deepfake nemzetközi feszültséget, politikai zűrzavart okozhat, még háborúhoz is vezethet.

A 2016-ban kidolgozott PBL központú finn nemzeti alaptanterv bemutatása

Gábor Bomba — 2024-09-23

Jelen publikáció a probléma alapú tanulás (PBL) módszerét mutatja be, kiemelve annak jelentőségét és hatékonyságát a tanulók kompetenciáinak fejlesztésében. A PBL olyan tanulási módszer, amelyben a diákok valós problémákat oldanak meg csoportokban, ezáltal fejlesztve nyelvi és szociális készségeiket (Ali, 2019). A cikk részletesen tárgyalja a PBL legfontosabb elemeit és azok hatásait, kitérve arra is, hogy ez a módszer mennyire eltér a hagyományos oktatástól. Az elemzés rámutat arra, hogy a finn oktatási rendszerben hogyan kapott helyet a PBL, különös tekintettel a 2016-ban bevezetett új nemzeti alaptantervre. Az alaptanterv célja az átfogó tudás és kompetenciák nyújtása a tanulóknak, felkészítve őket folyamatosan változó világunk kihívásaira (Lähdemäki, 2019). Emellett az alaptanterv hangsúlyozza az egyedi tanulási út fontosságát és olyan értékeket, amelyek kulcsfontosságúak a 21. századi társadalomban. A cikk továbbá részletesen tárgyalja a digitalizáció szerepét az oktatásban, különös tekintettel arra, hogy hogyan játszik ez szerepet a finn oktatási rendszerben. A digitális eszközök és online platformok széleskörű alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára a korszerű tudás és készségek megszerzését (Barber és King, 2016). Összegzésként a szerző hangsúlyozza, hogy a finn oktatási rendszerben a tanulók és tanárok egyenrangú szereplők, és az iskolákban bátorító légkört teremtenek a tanulásra és együttműködésre. A 2016-os új nemzeti alaptanterv bevezetése lehetővé tette a változás elindítását, átalakítva a tanár szerepét egy segítő, mediátor szereppé, ami összhangban áll a PBL alapelveivel.

Hogyan változott a magyar felsőoktatási validációs gyakorlat 2017 óta?

Anett Kovács — 2024-09-23

Kulcsszavak: felsőoktatás, tanulási eredmények elismerése, validáció

A nem formális környezetben megszerzett tanulási eredmények elismerése, validációja a 2000-es évek eleje óta jelen van az Európai Unió szakpolitikájában. A 2012-ben elfogadott Európai Unió Tanácsi ajánlása mérföldkő jelentőségű volt, annak érdekében, hogy az ajánlást elfogadó tagországok létrehozzák saját nemzeti validációs rendszerüket.

Kutatásom a nem formális környezetben megszerzett tanulási eredmények validációjának megvalósulására összepontosít a felsőoktatás területén. A felsőoktatási validáció eljárás célja, hogy a nem formális környezetben szerzett ismeretek, készségek, kompetenciák (pl. munkatapasztalat, önkéntes munka, tanfolyami képzés) beszámítható mérőeszközök által felmérésre, értékelésre, összevetésre kerüljön egy meghatározott standarddal, majd a megfelelő mértékben elismerésre, validációra kerüljön a formális felsőoktatási képzések rendszerében (alapképzés, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés).

Munkám előzményének két korábban lefolytatott kutatás tekinthető, melyekhez jelenlegi vizsgálatom illeszkedik. A kutatás elvégzésére azért vállalkoztam, hogy megvizsgáljam, az elmúlt 5 évben történt-e, és ha történt, milyen irányú változás alakult ki a felsőoktatási intézményekben a nem formális úton megszerzett tanulási eredmények elismerése, validációja kapcsán. A kutatás további célja, hogy a három különböző időben történt kutatás eredményeit összehasonlítsam, ezzel adva az elmúlt 7 év tapasztalatairól és változásairól egy átfogó képet.

Mind a három vizsgálatom esetében másodelemzést, dokumentumelemzést végeztem. A három különböző időben (2017, 2019, 2024) végzett kutatások mintáját a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében szereplő összes felsőoktatási intézmények tanulmányi és vizsgaszabályzata képezte.

Az eredmények kiértékelését követően egyrészt kirajzolódik egy jelenlegi helyzetkép a nem formális környezetben szerzett tanulási eredmények elismertetésének hazai felsőoktatási gyakorlatáról, másrészt egy tágabb időintervallumban egy átfogó képet kapunk a felsőoktatási validáció alakulásáról.

Felnőttképzés lehetőségei és nehézségei egy kutatás tükrében

Zsuzsanna Szigetiné Mészáros — 2024-09-23

A felnőttképzésben való részvétel nagyon fontos a mai munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodáshoz. Az ingyenes képzésekre van leginkább igény, melyet a munkahelyi feladatok és a mindennapi élethez szükséges hasznos tudás miatt választanak a résztvevők. A képzés során a legtöbb nehézséget a szabadidő feláldozása és a szűkös időkorlát jelent, a munkahelyhez és a családhoz való alkalmazkodás tekintetében. Az oktatók és a képzőhelyek segítséget nyújtanak a problémák áthidalásában, digitális tananyagokat is rendelkezésre bocsátanak. A legtöbb képzés eredményesen zárul, mely több szempontból is pozitívan befolyásolja a szakmai tudásátadáson résztvevő további életét. Kérdőíves kutatásom segítségével elemeztem a felnőttoktatásban résztvevők motivációit, nehézségeit és tapasztalatait. Kutatásom célcsoportját főleg olyan felnőttek alkották, akik jelenleg is képzésben vesznek részt.

A hit a meggyőződés és flow a tanulási folyamatokban

Erika Fejes — 2024-09-23

A pedagógiai módszertanok, szakképzések, képzési rendszerek paradigmaváltásának folyamán fontosnak tartom az egyedi, az eddig alkalmazott módszerektől eltérő lehetőségek vizsgálatát, hiszen sosem tudhatjuk, honnan érkezik egy olyan alkalmazási mód, amely képes növelni a tanítás - tanulás hatékonyságát. Ennek okán választottam egy rendhagyó, mégis átfogó szegmensét a pedagógia – vallástörténet – pszichológia hármasnak. Vizsgálatom során kitérek a hit, valamint a vallás keletkezésének és változásainak fontosabb sarokköveire, ami az Életreform- mozgalom és a társadalmi változások hatására a filozófia, antropozófia, majd a pszichológia tudományterületén, végül a Flow-elmélet létrejöttében csúcsosodik ki. Mind a „Flow”, mind az antropozófia betekintést nyújtanak az emberi tapasztalatokba és a tanulási folyamatokba.

Az általam említett témák a pedagógiai kutatás szempontjából is relevánsak. Az elemzett és összehasonlított művek segíthetnek megérteni, hogy – az elméletem szerint – milyen módon kapcsolódnak egymáshoz és milyen hatást gyakorolhatnak az oktatási rendszerekre, emberekre. Az ilyen kutatások fontos szerepet töltenek be az iskolarendszerek és a tanulási folyamatok fejlesztésében. Kutatásom során kapcsolatot találtam Steiner nevelési elvei és a Flow- élmény között. A tudatosan létrehozott környezet, ahol a gyermek az áramlatélmény zónájában lehet, fontos szerepet játszhat a fejlődésben, a tanulásban és a tanulás minőségében mind a tanító, mind pedig a tanuló szempontjából.

Beköszöntő

András Benedek — 2024-09-23

A felnőttkori tanulás szerepe a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásában és megtartásában

Mária Kraiciné Szokoly — 2024-09-23