SNI és BTMN tanulók a szakképzésben: fogalmi keretek és statisztikai adatok
DOI:
https://doi.org/10.3311/ope.558Absztrakt
A tanulmány célja helyzetképet adni a sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók jelenlétéről a magyarországi szakképzésben, a történeti kontextus, a témakörhöz tartozó legfontosabb alapfogalmak (fogyatékosság, sajátos nevelési igény, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, integráció és inklúzió) elemző áttekintésével és az elérhető oktatási nyilvántartások elemzésével. A 2022/23-as tanévben a szakképzésben az SNI tanulók aránya 6,2%, a BTMN tanulóké 5,9% volt. Mindkét populáció esetében mutatkoznak eltérések a férfiak és nők érintettségében, továbbá vármegyénként, évfolyamonként, fenntartók és ágazatok mentén. Az SNI tanulók aránya elmarad az országos átlagtól azokon a területeken, ahol a legmagasabb hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, ami az ellátórendszer kapacitásaival, a diagnosztikus eljáráshoz, ennek nyomán a gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai ellátáshoz való egyenlő hozzáféréssel kapcsolatos kérdéseket vethet fel. A tanulmány rámutat, hogy a szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben akár szakképző, akár köznevelési intézményben részt vevő SNI és BTMN tanulók helyzetének átfogó feltárásához, illetve szektorokon átívelő, országos szintű beavatkozások megalapozásához szükséges a különböző oktatási nyilvántartások együttes kezelése, felhasználása.Szerző életrajzok
Dóra Czirfusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola
Az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója az Oktatás-tanulás-egyenlőtlenségek programon. Emellett a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának vezetője, ahol feladatai közé tartozik az adatalapú döntéshozatal támogatása a szakképzést érintő nyilvántartások és a pályakövetési adatok feldolgozása által. Survey statisztikus végzettségének megszerzését követően korábban adatelemzőként és kutatóként dolgozott, amely során számos, oktatási témájú hazai és nemzetközi projektben vett részt (úgy, mint digitális oktatás, oktatási intézmények fejlesztése a hátrányos helyzetű régiókban, felsőoktatási rangsorok, pályakövetési rendszerek kidolgozása).
Katalin Gyöngyösi, ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézet
Nyelvtanár, gyógypedagógus, kutató, doktorandusz, korábban dolgozott az államigazgatásban, felsőoktatásban, a civil szférában és pályázati szakértőként, elsősorban a nemzetközi kapcsolatok területén és hátrányos helyzetű csoportokat érintő nemzetközi, szociális, oktatási, fejlesztési projektekben.
