A munkaerő-piaci szereplők által tapasztalt foglalkoztatási kihívások a koronavírus-járvány idején

Abstract

A koronavírus-járvány megjelenése sokként érte fogyasztói társadalmunkat. Egyik napról a másikra radikálisan átalakította felgyorsult életünket. Az egészségügyi kockázatok csökkentése, valamint a gazdaság összeomlásának elkerülése érdekében olyan változásokat követelt meg a munkáltatóktól és a munkavállalóktól egyaránt, melyre korábban még nem volt példa. A bevezetett kényszerintézkedések jelentős hatást gyakoroltak a foglalkoztatottság alakulására is; a munkanélküliek száma megemelkedett, az otthoni munkavégzés általánossá vált, a pályaelhagyók aránya nőtt, a külföldön munkát vállaló személyek száma pedig csökkent a krízis előtti időszakhoz képest. A digitális transzformáció nyújtotta lehetőségek és eszközök nemcsak az otthoni munkavégzés során bizonyultak hatékonynak, hozzájárultak az online oktatás megvalósításához, a kapcsolatok ápolásához és az online szolgáltatások (pl. vásárlás, rekreációs tevékenységek) térnyeréséhez is. A témában való elmélyülés érdekében hazai (Szellő 2020, Józsa 2018, Nemeskéri et al. 2016) és nemzetközi (Statista 2020, Gajendran- Harrison 2007, Caseli-Coleman 2006) szakirodalmi forráselemezést végzünk, valamint az elérhető statisztikai adatokat (ÁSZ, KSH, NFSZ) elemezzük, az eredményeket összevetjük egy korábbi, home office témakörben lefolytatott saját kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth, 2020) eredményeivel. Az online adatfelvétel 2020. május 25-től június 1-ig zajlott 321 fő bevonásával. Elemzésünkben a kérdőív adatai segítségével statisztikai elemzést végzünk annak érdekében, hogy a feltárt munkaerő-piaci problémák megoldására átfogó, komplex foglalkoztatást segítő javaslatokat tudjunk kidolgozni. A jövőben – a foglalkoztatottság növelés érdekében ‒ szükségessé válik a megváltozott munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átképzések biztosítása a munkával nem rendelkezők számára, ahol lehetőségük nyílik az új készségek (kreativitás, önálló munkavégzés, rugalmasság, gyors alkalmazkodás) elsajátítására is. Hazánk gazdasági visszarendeződése és a foglalkoztatás újbóli fellendítése érdekében pedig szükségessé válik a munkaerő-piaci szereplők szoros együttműködése, valamint az állam által nyújtott lehetőségek igénybevétele. The coronavirus pandemic has had a shocking effect on our consumer society. From one day to another, it has changed our accelerated lives radically. To reduce health risks and to avoid economic collapse, it demanded both the employers and the employees to make changes that were formerly unprecedented.  The forced measures taken exerted a significant impact on employment, as well; the number of the unemployed has increased, home office work has become general, the rate of career changers has grown and the number of those working abroad has lowered as compared to the period before the crisis.  The possibilities and tools offered by digital transformation have proved to be effective not only in home office work but have contributed to implementing online education, keeping contacts and the spread of online services (e.g. shopping or recreation activities), as well. To search deeper in the topic, we have made a source analysis of the domestic (Szellő 2020, Józsa 2018, Nemeskéri et al. 2016) and the international (Statista 2020, Gajendran- Harrison 2007, Caseli-Coleman 2006) literature, have analysed the available statistical data (ÁSZ, KSH, NFSZ), and have compared the results to the outcomes of an own query research (Pirohov-Tóth, 2020) implemented earlier in the home office topic. Online data collection was implemented between May 25 2020 and June 1 with the involvement of 321 persons. Using the data gained from the query, we made an analysis in order to become able to elaborate proposals supporting complex employment that could solve the revealed labour market problems. To enhance employment, in the future it will be necessary to provide re-trainings meeting the labour market demands for the unemployed where they can acquire new skills (creativity, independent work, flexibility, rapid adaption etc.), as well. To support the economic recovery of our country and to re-boost employment, the tight cooperation of labour market participants and the utilization of possibilities offered by the state will be inevitable.