A felsőoktatás digitális oktatási kultúrájának korrajza szakértői interjúk alapján

Authors

  • László Hülber
  • Adrienn Papp-Danka
  • Ida Dringó-Horváth

DOI:

https://doi.org/10.3311/ope.401

Abstract

Az IKT eszközök a paradigmaváltás ígéretét sugallják a nevelés területén is, de komplex kihívást teremtenek azáltal, hogy nemcsak az oktatás folyamatát támogatják, hanem annak tárgyává is váltak. A technológia oktatásba való integrációja nem az elvárt eredményességgel valósul meg, kényszerítő hatású érvényesülése sokszor rossz módszertani gyakorlatot eredményez. Kutatásunkban az ország 24 elismert oktatásinformatikai, felsőoktatáspedagógiai szakértőjével készítettünk interjút azzal a céllal, hogy a felsőoktatás digitális oktatási kultúrájának jelenlegi helyzetét bemutassuk, egyfajta korlenyomatot biztosítva. Az interjúkérdések a módszertan, az önfejlesztés és a digitális oktatási kultúra értékelése tématerületek köré szerveződtek. A kapott válaszokat kvalitatív módszerrel dolgoztuk fel és a leírt szövegeket a tartalomelemzés szabályai szerint kódoltuk. Az eredmények bemutatása során a szakértői véleményeket szintetizáltuk, mert így kívánjuk segíteni a felsőoktatásban dolgozók módszertani kultúrájának formálását, tévképzeteik eloszlatását a pandémia által bevezetett kötelező digitális oktatás kihívásokkal teli időszakában.While ICT tools are promising a paradigm shift in education, they are  also presenting a complex challenge by being not only an aid to the  process of education but also the subject of it. The integration of  technology into education has not been bringing the expected success,  and when implemented by force, they often result in poor methodological  practice. In our study, we interviewed 24 renowned experts in  educational informatics and higher education pedagogy in Hungary in  order to acquire and present a picture of the current state of digital  educational culture in higher education. The interview questions are  centered around the topics of methodology, self-improvement, and the  evaluation of digital educational culture. Responses were processed  qualitatively and transcripts were coded according to the standard rules  of content analysis. In the discussion of the results, answers were  synthesized, because our aim is to shape the methodological culture of  teachers in higher education and to dispel their misconceptions in this  challenging period of compulsory digital education forced upon them by  the pandemic.

Author Biographies

László Hülber

Főiskolai docens, a Gábor Dénes Főiskola Informatikai Intézetének igazgatója. 2016-ban írta doktori dolgozatát technológia-alapú tesztelés témakörében a szegedi Neveléstudományi Doktori Iskolában. Fő kutatási területe: digitális eszközök az oktatásban, digitális tananyagfejlesztés.

Adrienn Papp-Danka

Pedagógia valamint magyar nyelv és irodalom szakos tanárként végzett az ELTE-n. 2014-ben doktori fokozatot szerzett az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában. Jelenleg a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, és a KRE IKT Központjának kutatója. Kutatási területei: digitális tanulási környezetek, digitális állampolgárság és digitális kompetencia.

Ida Dringó-Horváth

Habilitált egyetemi docens, a KRE IKT Kutatóközpontjának és a KRE BTK Oktatásinformatikai Továbbképző Központjának vezetője. Doktori fokozatát 2004-ben szerezte digitális szótárak elemzéséhez kapcsolódóan, majd 2019-ben habilitált. Kutatási területei: digitális technológiával támogatott (nyelv)tanulás és tanítás, digitális kompetenciák fejlesztése.

Downloads

Published

2020-12-22

Issue

Section

Tanulmányok