Kockázatvállalási tendenciák a profi sportolóknál versus kockázatvállalás a munkahelyen

Authors

  • Eszter Dorottya Új
  • Balázs Őrsi
  • Csilla Csukonyi

DOI:

https://doi.org/10.3311/ope.395

Abstract

Kockázatvállalás területében számtalan elméletalkotó vizsgálódott. Általánosságban azt találták, hogy az emberek jobb szeretik elkerülni azokat a helyzeteket, melyek nagymértékű rizikófaktorral rendelkeznek. Döntéseik során inkább a biztos, kockázatmentes választást részesítik előnyben. Azonban az ismeretlen kimenetelű szituációk hatással lehetnek rájuk. Jelen kutatás során kérdőíves és teszteléses módszerek segítségével figyeltük meg a kockázatvállalási hajlandóság alakulását olyan változók hatására, mint kimenetel ismerete, vagy önbevallásos módszerrel meghatározott szakértelem. Az eredményekből látszik, hogy bár nincs összefüggés a Dospert kérdőíven elért pontszám és a kockázatvállalási hajlandóság között, azonban bármely nagyságú kockázat vállalása esetén az önmagukat szakértőnek vallók jobban meg tudták tippelni valós teljesítményüket.Several theoreticians have examined the issues of taking risks. In general, they found that people prefer avoiding the situations implying factors of high risk. In their decisions, they prefer secure choices lacking risks. However, situations of unknown outcome may have an impact on them. By means of queries and tests, in the presented research we have examined the changes in the willingness to take risks caused by variables like knowledge of the outcome or expertise defined by the self-assessment method. From the results we can see that although there is no correspondence between the number of points gained in the Dospert query and the readiness to take risks, those assessing themselves as experts are able to predict their real performance better in case of risks of any size.

Author Biographies

Eszter Dorottya Új

Új Eszter Dorottya 1996-ban született. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Pszichológia szakán végzett, Munka- és Szervezetpszichológia mesterképzésen. Sport- és Munkapszichológia témakörében első publikációja.

Balázs Őrsi

Pszichológus, oktató és phd hallgató a Debreceni Egyetemen, író. Fő kutatási területei a humán-robot interakciók pszichológiai aspektusai, a robotokkal szembeni attitűdök és a mesterséges intelligencia tudatának megismerése. Érdeklődési körébe tartozik még a videojátékok hatásai az egyénre és a társadalomra és a gamifikáció.

Csilla Csukonyi

Csukonyi Csilla PhD munka- és szervezet szakpszichológus, sport-pszichodiagnosztikai tanácsadó, okleveles angol-magyar szakfordító, a DE BTK Pszichológiai Intézetének adjunktusa. Szociálpszichológiából doktorált, a BME-n végzett szakpszichológusként és a DE BTK pszichológiai Intézetében, legutóbb a 2018-ban indult Sport-pszichodiagnosztika és tanácsadás szakirányú továbbképzést végezte el. Amióta először beiratkozott az egyetemre (25 éve) a társas kapcsolatok foglalkoztatják, mind az individualizmus-kollektivizmus kérdésében (doktorijának alcíme: Magunkért legyünk vagy másokért; vagy mások legyenek értünk?), mind a sportpszichológiában, ahol egyéni és csapatsportolók (vívók és vízilabdázók) fokozott interaktivitást igénylő kiválasztási és beválási tesztjeinek kidolgozásában vesz részt. A hagyományos sportágak mellett az e-sport kutatása is érdekli, a debreceni DEAC-Hackers e-sport szakosztály kutatócsoportjának tagjaként a társas kapcsolatok és interakciók természetére fókuszál jelenlegi kutatásaiban, továbbá a lehetséges ember-robot interakciók pszichológiai vonatkozásait vizsgálja az „együtt-működésünk”, illetve az autonómia és a felelősség kérdésein keresztül.

Downloads

Published

2020-08-14

Issue

Section

A munka világából