KIS Éva Irén

 

Vélemények a home office-ról – elõnyök, hátrányok

Bevezetés

E rövid cikkben az ún. home office-szal foglalkozom, amely a távmunka otthonról végzett verziója, és egyre elterjedtebb nem csak a multinacionális, de a kisebb cégeknél is, mint foglalkoztatási forma. Alkalmazásának sokféle indoka lehet, például, hogy a vállalat a bontakozó munkaerõhiányban, a tehetségekért folytatott konkurenciaharcban így akarja megtartani, illetve magához csábítani a számára értékes munkaerõt. Kérdés, hogy alkalmas-e erre ez a foglalkoztatási forma, és ha igen, milyen feltételekkel?

Mint minden, a home office is rendelkezik pozitív és negatív tulajdonságokkal, hatásokkal.  Megvizsgálom, hogy vannak-e olyan csoportok, melyeknek nehézséget okoz a home office, vagy nem ajánlott az ezen munkavégzésre áttérés. Vannak persze olyanok, akiknek nem csak hogy megkönnyíti a mindennapjainkat, de számukra ezáltal elérhetõvé válik, hogy munkavégzésre adják a fejüket, illetve ne csak alkalmi munkát végezzenek, hanem állandó munkavállalóvá váljanak.

Objektív korlátok miatt egyelõre még csak szerény mértékben számíthatunk e munkavállalási forma elterjedésére, hiszen a tevékenység jellege miatt nem minden munkahelyen lehet alkalmazni. (Házat nem igazán lehet – még – otthonról építeni, viszont tervezni már igen.) Ezért fõként olyan kizárólag irodai tevékenységeket szoktak home office-szal helyettesíteni, melyekhez minimális konzultáció szükséges a munkatársak között, az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz, illetve számítógépen elvégezhetõk a munkakör feladatai. Ebbõl is következik, hogy szükséges, de nem elégséges az adott munkáltatónál a megfelelõ informatikai háttér rendelkezésre állása. Ezen a téren azonban olyan hihetetlenül gyors változások elõtt állunk (ld. például az Ipar 4.0 szakirodalmát), hogy már idõszerû a téma részletkérdéseivel is foglalkozni. Meggyõzõdésem, hogy pusztán szemléletváltozással is jelentõs eredményeket lehet elérni, mert egyre több munkáltatónál már ma is adottak vagy könnyen azzá tehetõk a körülmények.

Öncélú azonban nem lehet a home office alkalmazása, minden esetben az elõnyök, hátrányok, ráfordítások és eredmények mérlegelésére van szükség.

Annak érdekében, hogy szempontokat kapjunk a fenti kérdések megválaszolásához – tekintve, hogy a jelenleg elérhetõ szakirodalom nem túl bõ a témában – a home office-szal kapcsolatban kérdõíves kutatást végeztem az ország vezetõ távközlési vállalatcsoportjának munkatársai körében. Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy ki mennyire preferálja a home office-t és milyen körülményeket lehet és kell figyelembe venni e kérdéskörben? Ennél a cégcsoportnál az iparág és a tevékenység jellege miatt a rendelkezésre álló informatikai háttér, a munkavállalók kompetenciái és – ami fontos – a vezetõk, beosztottak szemlélete megítélésem szerint elõremutatóbb a magyar vállalati átlagnál. Miután amint azt említettem a fejlõdés robbanásszerû, a kép, melyet a felméréssel kaptam, akár már a közeljövõ hazai tendenciáit is tükrözheti.

 

Fogalmak – távmunka vs. home office

Sokan keverik a két fogalmat, viszont a kettõ nem teljesen fedi le egymást. Közös bennük, hogy a munkavállaló mindkét esetben munkáját kommunikációs és információs technológiák segítségével végzi, illetve nem a hagyományos irodai környezetben történik a napi tevékenység, ehhez akár állandósított személyi számítógépnek vagy laptopnak kell párosulnia munkaeszközként. A távmunka lényege, – ahogy azt a nevébõl is le lehet szûrni – hogy a munkavállaló a szerzõdése alapján nem a tipikus módon – a munkahelyén – végzi rendszeres, napi munkáját, hanem attól távol.

A home office fogalmán belül pedig az otthoni munkavégzéssel foglalkoztatottakat kell érteni. Tehát ez is a munkahelytõl távol, viszont a szerzõdésben ki van kötve, hogy a munkavállaló otthonában, egy külön erre a célra kialakított helyen történhet a munkavégzés. A home office tehát egyfajta távmunka, melynek kizárólagos helyszíne a munkavállaló otthona.

 

Elõnyök, hátrányok

Természetesen a home office-nak is vannak pozitív és negatív jellemzõi. A foglalkoztatási forma mindenkit máshogy érint. A home office leginkább azok számára elõnyös, akiknek problémát okoz a munkába járás, tehát sok idõt vesz igénybe, vagy fizikailag nem képesek munkába járni (mozgáskorlátozottság, idõsebb korosztály). Esetleg gyermekét nevelõ szülõ nem akarja vagy nem tudja másra bízni a gyermeket és a háztartást.

A home office elõnyeinek és hátrányainak mérlegelésekor tekintettel kell lennünk a munkaerõpiacon tapasztalható generációs különbségekre. Hajdu Gábor és Sik Endre kutatásai is figyelmeztetnek arra, hogy egy fiatal és egy idõsebb munkavállaló eltérõ preferenciái gondot jelenthetnek az új foglalkoztatási formák bevezetésekor. Így például utóbbiak az állandóságot, megszokott ritmusokat preferálják, általában kevésbé fogékonyak a változásokra, és a fiataloknál jobban idegenkednek az informatika újdonságaitól. Ugyancsak a hivatkozott felmérés mutatta ki, hogy a fiataloknak a jó fizetés, és a rugalmas, érdekes munka a fõ szempont, amíg az idõsebbeknek a társadalmi hasznosság. Így talán azt mondhatjuk, hogy a fiatalok jobban vágynak a szabadságra, viszont mindkét csoportban közös és fontos cél, hogy biztos legyen a munkahely. (Hajdu, Sik, 2016)

Nagy elõny, hogy az atipikus munkák bõvülése miatt jobb a nõk munkába állási esélye, így könnyebben tudják tartani a munka és magánélet közötti egyensúlyt.

Azonban Csoba Judit rávilágít a virtuális világ hátrányaira is: a munkatársak nem létesítenek egymással közvetlen kapcsolatot, így a személyes kontaktusok elmaradása miatt a kapcsolatok stabilitása, a másokkal szembeni bizalom, és a szolidaritás, a felelõsségvállalás veszélybe kerülhet; a kollégák, személyes kapcsolatok helyettesíthetõvé, pótolhatóvá válhatnak. (Csoba, 2018)

 

Áthidalható problémák

Idõ és pénz

A munkába járás idejét, illetve költségét jelentõsen csökkenti még akkor is, ha a betanulás ideje alatt a munkavállalónak egy központi helyszínre kell bemenni megtanulni a szükséges feladatok elvégzését. Azonban egyre terjednek a távoktatásos tananyagok, melyekkel akár interaktívan is elvégezhetõk a betanulás alapjai. A bejárás ideje vidéken és Budapesten is gyakran 1 óra fölé esik naponta. A munkavállaló ezt az idõt megtakaríthatja, ha otthonról dolgozik, és nem kell a tömegközlekedéssel, egyéni munkába jutással bajlódnia, és pénzt kiadni miatta (utazási, benzin használati, parkolási költségek).

Területi munkaerõ-mobilitás

A területi munkaerõ-mobilitás a munkakínálattal rendelkezõ munkavállalók munkakeresletben gazdagabb, jobb feltételekkel bíró régiók felé való elmozdulását, költözését jelenti. A home office nem csak egyes országrészek elszigetelõdését mérsékli, de segít a technológiák, tudás átadásában is, illetve a munkaerõforrások egyenletes eloszlatásában, így a bérek hasonló szinten tartásához is hozzájárul. Magyarországon a regionális mobilitás elég szegényesnek mondható, tehát a home office egy speciális megoldást nyújthat két régió közötti munkaerõ-keresletet és -kínálat feszültségeinek csökkentésére.

A tevékenység jellege

Hogy milyen munkakörökben alkalmazható a home office, az egyelõre korlátozott, ugyanis csak irodai, fõként számítógép melletti tevékenységeket lehet otthonról dolgozva elvégezni. Irodai munka esetén, számítógép, vagy egyéb elektronikus készülék, illetve aktív internetkapcsolat szükséges. De a 2018. év 4. negyedévében kifejezetten adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységbõl a KSH 2019. évi adatai alapján valamivel több mint 10 ezer szabad pozíció volt, ezek betöltésére például alkalmas lehet a home office. Jelenleg még a technológiai korlátok miatt a legtöbb munkát nem lehet elvégezni otthonról, de a technológia fejlõdésével egyre több nyílik. Ilyen például a tervezés, makettek készítése is, mely korábban csak a munkahelyen volt lehetséges, mára a tervezõ programokkal már akár otthonról is megoldható.

 

A felmérés

Annak érdekében, hogy plasztikusabb képet kapjunk a home office elõnyeirõl, hátrányairól, és fõként arról, hogy hogyan vélekednek errõl munkavállalók, munkáltatók, összeállítottam egy kérdõívet, amelyet online, mindenki által elérhetõ, központi Intranetes felületen eljuttattam a munkatársakhoz. (A kérdõív kérdései a Mellékletben láthatók.)

A kérdõív kitöltése önkéntes és anonim volt. Kevesebb, mint 54 óra alatt 520 fõ válaszolt a kérdéseimre.

 

Milyen eredményeket vártam?

Legfontosabb kérdés az volt, hogy ki mennyire preferálja a home office-t. Valószínûnek tartottam, hogy a csapatmunkára és információáramlásra vonatkozó kérdésnél, illetve a konfliktusok kezelésénél a hagyományos munkahely kap jobb értékelést, mert itt könnyebb az információk áramlása, így tud együtt dolgozni a csapat. A hatékonyság értékelésénél már kérdéses, hogy ki mit részesít elõnyben, mivel lehet, hogy valaki a nyugalmat szereti, ezért otthon egyedül nagyobb hatékonysággal tud munkát végezni, míg egy open office területen folyamatosan érik zavaró impulzusok a dolgozót. Ezzel szemben viszont lehetséges, hogy az otthoni teendõk (házimunka, gyermekvigyázás, ház körüli teendõk) elterelik a figyelmet a munkahelyi feladatokról. A kényelem és a rugalmasság tekintetében valószínûnek véltem, hogy az otthoni munkavégzés kapja a pozitívabb visszajelzést. Érdemesnek tartottam megnézni, hogy mely korosztály hogyan válaszol. Valószínûsítettem, a fiatalabbak mindig rugalmasabbak és érdeklõdõbbek az újfajta dolgok, így ezen foglalkoztatási forma iránt is, nem úgy, mint idõsebb társaik. A nõk és férfiak válaszadásának eltérõségére is ki fogok térni, mivel azt valószínûsítettem, hogy a nõk jobban támogatják majd az otthoni munkavégzést, mint a férfiak. (Neményi, Takács 2018)

Fontosnak gondoltam természetesen a vezetõk véleményének megismerését is, mert lehetséges, hogy ez a beosztottaknál kedvezõtlenebb, hiszen e munkavégzési forma mellett nehezebben tudják kontrollálni, irányítani munkatársaikat.

 

Eredmények

Az alábbi táblázatba azokat az adatokat gyûjtöttem össze, amelyek az otthoni munkavégzésrõl nemenként és korcsoportok szerinti értékelést (1-5-ös skálán) tükrözik.

1. táblázat: Home office preferencia a kor és a nem függvényében, (saját szerkesztés)

Kor

29 alatt

30-49

49 felett

Átlag

Nõk

4,01

4,32

4,50

4,24

Férfiak

3,97

4,00

3,62

3,95

Átlag

3,99

4,13

4,05

4,0771

 

Az összátlagot tekintve láthatjuk, hogy az maximális 5-bõl 4,1 értéket ér el, mely egészen jónak mondható, mindenképpen pozitív visszajelzés, így amennyiben ezt a módszert választja a cég munkavállalóinak megtartására, megszerzésére, egy általában pozitívan fogadott foglalkoztatási formát tud alkalmazni. Persze itt is vannak olyanok, akik nem preferálják, az 519 válaszadóból 10 fõ 1-es besorolással értékelte a home office-t. Ez bármilyen ok miatt lehetséges, akár korábbi negatív tapasztalat, vagy rosszul informáltság, de az otthoni munkavégzés lehetõségei is lehetnek eltérõek, pontos okokat csak fókuszcsoportos interjúval lehetne elérni. Ezzel szemben sokkal többen voltak azok, akik maximális pontszámmal, 5-tel értékelték, szám szerint 233 fõ, mely majdnem a szavazók fele (44,9 %)

Nõk vs. férfiak

Ha a nõket és a férfiakat külön-külön nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a nõknek közel 0,3 ponttal magasabb lett az átlagértékük a férfiakénál. Ha korcsoportokra bontjuk, akkor is minden csoportban magasabb a nõk általi értékelés a férfiakénál. Ez azért nem meglepõ, mert a nõket jobban érinti a gyermekekre való mindennapos ügyelés; kismamák maradnak általában otthon a csecsemõkkel kisgyermekekkel.

Korábbi vizsgálatok alapján Neményi Mária és Takács Judit is arra jutott, hogy a magyarok döntõ többsége a férfiakat tartja családfõnek, a nõk dolga pedig a gyermeknevelés és háztartás vezetés, mivel õket tartják a gondoskodóbb nemnek. Ha a szerepek felcserélõdnek, akkor a férfiakat férfiatlannak tartják és lenézõek velük szemben, a nõket pedig férfiasnak és elnyomónak titulálják, emiatt nehéz változtatni az arányokon és nem valószínû, hogy mostanában fog megfordulni a férfi és nõi szerepek ideálja. (Neményi, Takács 2018)

Legmeglepõbb eredmény a nõk és férfiak válaszainak vizsgálatakor a 49 év felettiek eredményei átlagának összehasonlításakor kaptam, mivel nem számítottam ekkora eltérésre. A nõk értékelésének átlaga sokkal magasabb, a legmagasabb a csoportok között, 4,50 pont lett, míg a férfiaké a legalacsonyabb, 3,62 pont átlagot ért el.

Az életkor, mint befolyásoló tényezõ

A kérdõívben 6 kategóriára bontottam az életkort, az alábbiakban viszont 3 kategóriára osztom a válaszadókat: 30 alatti (172 fõ), 30-49 közötti (célcsoport, 291 fõ), 49 feletti (10 fõ). Magyarországon (is) folyamatosan csúszik felfelé az elsõ gyermek vállalásának kora, melynek átlaga jelenleg a 29-30. életévnél tart (Kapitány, Spéder 2018), így a 30 alatti csoport legfõbb tulajdonsága, hogy nekik még valószínûleg nincs gyermekük, a 30 évesnél fiatalabb válaszadók közül 4-en jelezték, hogy van gyermekük, 168-an, hogy nincs. Így az a feltételezésem, hogy a legfiatalabbaknak (gyermekvállalási szempontból) nem fontos otthonról dolgozni, helytáll, mert õk szavaztak a legkevesebb (3,99) ponttal a korcsoportok közül. Ennek ellenére még az õ átlagszavazatuk is 4 körüli, mely arra enged következtetni, hogy az átlag 30 alatti dolgozó is preferálja az effajta munkavégzést. Legjobban a 30-49 közöttiek, a célcsoportunk részesíti elõnyben a home office-t, azonban érdemes megfigyelni, hogy az azonos korcsoportba tartozó nõk és férfiak eltérõ véleményen vannak.

A 29 év alatti nõk és férfiak, illetve a 30-49 év közötti férfiak véleményének átlaga is 4 körül mozog. Negatív eltérést a 49 feletti férfiak okozzák, mely csoport átlagban 0,46 ponttal kevesebbre, a korábban említett 3,62-re értékelte az otthonról végzett munkát, mint az átlag válaszadó. Ezzel szemben a 49 feletti nõk értékelésének átlaga lett a legmagasabb, 4,5, mely 0,88 ponttal, közel 1 egésszel magasabb átlagpontszám az ugyanilyen korú férfiakéhoz képest. Ez adódhat a nagyszûlõi korban lévõ generáció nemeinek eltérõ preferenciájából (egy nagymama a nemi szerepkörök felosztása miatt valószínûleg többet foglalkozik az unokákkal), illetve esetleg kevésbé rugalmasan közlekedik. De megjegyzendõ, hogy itt akár a kisszámú minta miatt kaphattunk fals adatokat is, mivel itt már csak 10 fõrõl beszélünk.

Gyermekvállalási érintettség

A megkérdezettek 41,4%-a (215 fõ) jelezte, hogy van gyermeke. A gyermekkel rendelkezõk és nem rendelkezõk értékelései között összehasonlítás után érdemi különbséget nem találtam, de minimálisan magasabb azoknak az átlagértékelése, akiknek gyermekük van (mindkettõ 4,1 körül alakul). Ebbõl az vonható le, hogy a két csoport valószínûleg más-más ok miatt kedveli ezt a fajta munkavégzést.

Foglalkoztatási lehetõség

Azt is megvizsgáltam, hogy különbözik-e a véleménye azoknak, akinek a munkahelyén a betöltött munkakör miatt legalább elvi lehetõség van a home office választására, azoktól, akinél ez a lehetõség szóba sem jöhet.

A válaszadók döntésére bíztam, hogy mennyire tartják otthonról is elvégezhetõnek a munkájukat. Így három kategóriát képeztem: „Igen, (szinte) mindent meg tudnék oldani otthonról”, a „Részlegesen, a feladataim több mint felét otthonról is, a többit csak a munkahelyemen tudom végezni.”, illetve a „Nem, a legtöbb feladatot nem tudnám otthonról kivitelezni”.

A válaszok az alábbi táblázat szerint alakulnak:

2. táblázat: Home office preferencia végezhetõség és nem alapján, (saját szerkesztés)

végezhet-e?

igen

részben

nem

nõk

4,42

3,902778

3,714286

férfiak

4,103093

3,695122

3,357143

Összesen

4,241279

3,792208

3,47619

 

Ez alapján látszik, hogy a nõk értékei még mindig mindenhol pozitívabbak, mint az adott kategóriában a férfiaké. Azok, akik esetében az otthonról való munkavégzés lehetõsége adott, sokkal jobb véleménnyel vannak a távmunkáról, mint a lehetõséggel nem rendelkezõ társaik.

A 4,24 körüli átlag pontérték mellett is figyelembe kell venni a személyes preferenciákat. Mivel nem mindenki jelzett vissza pozitívan, ezért érdemes megfontolni, hogy a home office-t csak lehetõségként kell bevezetni, és akár részlegesen is, tehát bizonyos napokon otthonról dolgozhat a kolléga, más napokon pedig munkahelyén, így mindenki a preferenciáinak megfelelõen választhat.

Az idõ megtakarítása

Megvizsgáltam, hogy a válaszadók mennyi idõ alatt érnek be a munkahelyükre. (Meg kell jegyezni, hogy a mintában budapestiek és vidékiek egyaránt szerepelnek.)

1. ábra, Munkába járás idõigénye (saját szerkesztés)

image001

 

A többség a 30-45 perces bejárási idõt jelölte meg, viszont sokan vannak 45 perc feletti munkába járási idõvel is Amennyiben 45 perc a bejárási idõ, és 22 munkanapos hónapot nézünk, 16,5 óra telik el a munkába járással, mely idõszak a home office esetében felszabadul.

Kevesebb károsanyag kibocsátás

A zöldebb munkahely és a környezetbarát életmód a legtöbbünket vonz, emiatt is fontos odafigyelnie a cégnek, hogy mekkora hangsúlyt fektet az ökológiai lábnyom csökkentésére. A globális felmelegedés mérséklése és az üvegházhatás visszaszorítása, megelõzése érdekében számos vállalat igyekszik karbonsemlegessé válni, ami azt jelenti, hogy a CO2 kibocsátását 100%-ban semlegesítette. A munkahelyemen megkérdezettek csak 4%-a mondta azt, hogy gyalog, biciklivel, esetleg rollerrel jár munkába. Ezek azok a közlekedési módok, amelyek nem bocsátanak ki káros anyagokat. A válaszadók 56%-a jelezte, hogy tömegközlekedéssel, 40% pedig, hogy egyénileg oldja meg a munkába járást. Pozitívnak tekinthetõ, hogy a többség próbál tömegközlekedéssel eljutni munkahelyéhez, ezáltal kevesebb káros anyagot juttatnak a levegõbe, mintha autóval tennék meg ugyanazt az utat a mindennapok során. Az alábbi ábrán látható a válaszadók munkába járáshoz leggyakrabban használt közlekedési eszközeinek arányai:

2. ábra: Közlekedési módok, (saját szerkesztés)

image002

 

147 gépjármûvel (autó/motor) közlekedõ embernek is 30 percnél több idõ kell a munkába éréshez. Így nem csak értékes idõt veszítenek, hanem a levegõt is szennyezi a közlekedés, növeli a széndioxid kibocsátást.

A munkába járás költségei

Munkába járáskor belefuthatunk olyan költségekbe, melyeket nem tudjuk visszaigényelni a vállalattól, így saját költségként könyvelhetjük csak el, ami ezáltal csökkenti az összjövedelmet. Ilyen például az autók parkolási díja, benzin költség (amennyiben nem teljesen állja a munkáltató), tömegközlekedési bérletek, jegyek, stb. A válaszadók 23%-a jelezte csak, hogy nincsenek olyan felmerülõ költségei a bejárás révén, melyeket önerõbõl kell állnia. A nagy többség, 77% viszont folyamatosan szembesül bizonyos mértékû költségekkel napi szinten.

Vállalati költségek

Vannak a bejárással kapcsolatban bizonyos megkötések a vállalatokkal szemben, ilyen például, hogy a munkáltatónak a közigazgatási határon túlra állni kell a tömegközlekedési költségek egy részét (min. 86%). Emellett az említett költségek teljes térítését is alkalmazzák néhol.

3. ábra, Vállalati költségek, (saját szerkesztés)

image003

A 6 fõ tartózkodó mellett a válaszadók 31%-a azt válaszolta, hogy kap folyamatosan valamilyen fajta visszatérítést bejárással kapcsolatban, a többi 68% pedig nem.  Ha úgy nézzük, közel minden harmadik ember kap valamiféle juttatást amiatt, hogy munkába jár, melyet a vállalat részlegesen meg is tudna takarítani, amennyiben távmunkában dolgozna az alkalmazottak egy része.

Elõnyök és hátrányok a dolgozók szemszögébõl

A vezetõ beosztásúak véleménye az otthoni munkáról végül is nem tekinthetõ rossznak 3,78 pont, de alacsonyabb, mint az átlag, sõt a férfiak értékelésének átlagánál is.

4. ábra, Otthon vagy munkahelyen? (saját szerkesztés)

image004

 

A választási lehetõségek 1-tõl 5-ig skálán voltak. Az egyessel a munkahelyre jellemzõ állítást, 5-össel a home office-ra jellemzõt lehetett értékelni, a 3-assal pedig a semleges-et. Így a 3-nál alacsonyabb átlagérték a munkahelyre, a 3-nál nagyobb értékek pedig a home office-ra vonatkoznak A 13. ábrán látszik, hogy a válaszok alapján a kollégák a maximális 5-bõl 4,26 ponttal a home office-t jutalmazták, ez azt jelenti, hogy sokkal rugalmasabbnak tartja az átlag az otthoni munkavégzést mint a munkahelyit, így olyan eredményt kaptam, mint amire számítottam.

Hasonló kiemelkedõ eredményt 4,32 pontot kapott az otthon kényelme a munkahelyével szemben. Valószínûleg azért, mert az otthonát mindenki a saját ízlése szerint rendezi be, a munkahely viszont nem kéri ki a munkavállaló véleményét a berendezésekrõl, ezen kívül nem kell bejárni minden nap, ezzel idõt tud megspórolni magának a home office-ban tevékenykedõ.

A munkavégzés hatékonyságát is jobbnak érzik otthon az átlagos pontérték (3,43 pont) alapján, mint a munkahelyen, ez lehet akár kollégák alapzajának kizárása (jobb koncentráció), vagy a kényelem végett is.

Ahogy a korábbi fejezetekben is írtam, az információ áramlása, a közösségi lét és a csapatmunka virtuálissá válása a home office gyengesége, emiatt ha fontos a jó csapatmunka, érdemes elgondolkodni azon, hogy otthonról való munkavégzés mellett hogyan lehetséges a kollégák közötti jó kapcsolat fenntartása. (pl. csapatépítõk, részleges home office, telefonos hívások helyett videohívások stb.)

A munkahelyi életben a konfliktusok és azok kezelése is életbevágóan fontos, egy-egy rossz munkakapcsolat a teljesítmény, a csapatmunka, és a közhangulat rovására mehet. A kollégák szerint a munkahelyen több a konfliktusok száma (2,06 pont), valószínûleg azért, mert csak akkor van lehetõség konfliktusra, ha két személy kifejti egymásnak a gondolatait, home office esetében pedig ez korlátozottabb. Viszont szerencsére a konfliktusok kezelését is inkább munkahelyen tartják jobbnak a megkérdezettek 2,39 ponttal.

 

Összegzés

Az atipikus munkák létrejöttének egyik nem elhanyagolható indoka ma már, hogy a munkaadók a változó munkaerõpiacot követni tudják. Ezt a törekvést leginkább a munkaerõhiány erõsíti. A részmunkaidõs foglalkoztatás mellett a home office kezd elterjedni, mely – ha a dolgozói véleményeket nézzük – kiemelkedõen pozitív értékelést kap, de makrogazdasági és társadalompolitikai elõnyei is vannak. Így például csökkenti a régiók munkaerõ-kínálata, -kereslete közötti különbségeket. A home office segíti a mozgáskorlátozottakat, illetve testi fogyatékossággal rendelkezõket elhelyezkedni, emellett a kisgyermeket nevelõ szülõk életét és fogyatékossággal élõ hozzátartozók ápolását is megkönnyíti. Megtakarítható vele a munkába járási idõ, azaz általában javítja a munka és magánélet egyensúlyát.

A kipufogógázok csökkentése, az üvegházhatás mérséklése révén a környezetbarát életmóddal is összeegyeztethetõ. Ezen felül csökkenteni tudjuk vele mind a vállalati, mind a dolgozók egyéni költségeit: nem kell a dolgozó bejárásának egy részét állni, a dolgozónak pedig nem kell az azon felül esõ részt kifizetni.

Viszont a foglalkoztatási forma még kevés munkakör esetében alkalmazható, de a technikai fejlõdés elõrevetíti, hogy gyors ütemben bõvülni fog a home office-ra alkalmas pozíciók sora.

A kérdõíves felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy a csapatmunkát és az információáramlást rontja a home office, a kényelem és a rugalmasság tekintetében viszont az otthoni munkavégzés a preferált. A nõk minden korcsoportban jobb értékelést adtak az otthonról végezhetõ munkára, mint a férfiak, illetve akinek objektív okokból nem jöhet számításba az otthonról való munkavégzés lehetõsége, az – értelemszerûen – kevésbé értékeli ezt a fajta munkát.

Makroszinten – az összességében kedvezõ értékelések ellenére – még illúzió lenne azt hinni, hogy a jelenlegi technológiai korlátok mellett e munkavállalási forma révén érdemben növelhetõ a foglalkoztatottság.

Arra is oda kell figyelni, hogy nem mindenki preferálja a home office-t, ezért inkább csak mint opciót érdemes felajánlani a munkavállalóknak, ahol lehetõség van erre. Számításba kell azt is venni, hogy amennyiben kizárólag home office munkarendben végzi munkáját a dolgozó, szeparálódhat és kevesebb információ juthat el hozzá, tehát célravezetõbb a kevert megoldás.

 

Felhasznál szakirodalom

·        Csoba Judit (2018): Flexibilitás a munkaerõpiacon, Munkaügyi Szemle 61. évf. (2018) 6. szám

·        Hajdú Gábor, SIK Endre (2016): A munkával kapcsolatos értékek a világban (1990–2014) és a mai Magyarországon In Társadalmi Riport, Tárki, Budapest 399-421.

·        Kapitány Balázs, Spéder Zsolt (2018): Gyermekvállalás, In:. Monostori Judit - Õri Péter - Spéder Zsolt (szerk.) Demográfiai portré 2018. (47-64. old.) http://epa.oszk.hu/03400/03464/00004/pdf/EPA03464_demografiai_portre_2018_047-064.pdf, 2018.03.31.

·        KSH (2018): Üres álláshelyek száma és aránya, http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli027a.html, 2018.12.27

·        Neményi Mária, Takács Judit (2018): Családfenntartó anyák munka-magánélet harmonizációs kísérletei Magyarországon, In: Nagy B. – Géring Zs. – Király G. (szerk.) Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában, 355–380. oldal, L’Harmattan Könyvkiadó Kft.

 

 

 

 

 

Melléklet

A Google Forms online kérdõívszerkesztõvel feltett kérdések:

-                  Milyen eszközzel jársz leggyakrabban munkába?

-                  Mennyi idõt vesz igénybe így átlagosan a munkába járás?

-                  Okoz-e számodra rendszeres költségeket a munkába járás? (amit a cég nem térít vissza)

-                  Igénybe veszel-e valamilyen juttatást munkába járáshoz? (benzin-/utazási költségtérítés, céges gépjármû)

-                  Kérlek, az alábbi skálán válaszd ki, hogy mennyire preferálod az otthonról való munkavégzést!

-                  Otthon, vagy a munkahelyen jobb a csapatmunka?

-                  Serinted otthon, vagy a munkahelyen több a konfliktus a munkatársak között?

-                  Szerinted otthon, vagy a munkahelyen jobb a munkatársak közötti konfliktus kezelése?

-                  Szerinted otthon, vagy a munkahelyen jobb az információáramlás?

-                  Szerinted otthon, vagy a munkahelyen hatékonyabb a munkavégzés?

-                  Szerinted otthon, vagy a munkahelyen kényelmesebb?

-                  Szerinted otthon, vagy a munkahelyen rugalmasabb a munkavégzés?

-                  Otthonról is végezhetõ-e a munkád?

-                  Nemed

-                  Életkorod

-                  Lakóhelyed

-                  Családi állapotod

-                  Van-e gyermeked?

-                  Beosztásod

Refbacks

  • There are currently no refbacks.