HESZLER András

 

Diplomás Pályakövetési Rendszer

 

Az Oktatási Hivatal Felsőoktatás Elemzési Főosztályának egyik fontos tevékenysége az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE), amelynek keretében a Felsőoktatás Információs Rendszerben (FIR) tárolt egyéni szintű adatokhoz kapcsolnak hozzá más adatköröket, anonim módon más államigazgatási rendszerekben tárolt adatokat. Ezzel lehetőség nyílik az egyes intézményekben, képzéseken végzett hallgatók munkaerőpiaci helyzetének (pl. munkaerőpiaci státusz, jövedelem) vizsgálatára, amely hatékonyan tudja támogatni az intézményi stratégiaalkotást, a szakpolitikai döntéshozatalt, valamint a munkaerőpiaci szereplőket. A jelen összeállításban a 2012/13. és a 2014/15. tanévben abszolutóriumot szerzett hallgatók bér, munkaerőpiaci státusz, elhelyezkedési idő, lakóhely és FEOR[1] (foglalkozások egységes osztályozási rendszere) adatai kerülnek feldolgozásra.

 

A 2017. évi AAE tevékenység során az Oktatási Hivatal a 2012/13 és a 2014/15-ben abszolutóriumot szerzett személyek adataihoz kapcsolta hozzá anonim módon a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), a Magyar Államkincstár (MÁK), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Diákhitel Központban (DH) tárolt, az adott személyre vonatkozó adatait. Az adatokat a TAJ és az Adóazonosító szám alapján kapcsolták össze. Az elemzés időhorizontja – különösen a foglalkoztatási és jövedelmi adatok esetében – 2016 májusáig tart, tehát az elérhető legfrissebb munkaerőpiaci adatok erre az időszakra vonatkoznak.

 

A munkaerőpiaci státusz kategóriák a különböző adatforrásokból származó adatokból képezhetők, ezek magyarázata azonban nem feltétlenül egyértelmű. A táblázatban szereplő munkaerőpiaci státusz kategóriák a legutolsó elérhető időpont – 2016 május – állapotát mutatják. A jelentésben használt kategóriák a következők, (ahol szükséges kiegészítve a magyarázattal):

·        elhalálozott;

·        tanul – aktív képzési időszaka van 2015/16/2 időszakban és nincs FEOR kódja (munkaviszonya);

·        tanul és dolgozik – aktív képzési időszaka van 2015/16/2 időszakban és van FEOR kódja (munkaviszonya);

·        dolgozik – van munkaviszonya, kevesebb, mint 15 napot töltött álláskereséssel és gyermekneveléssel;

·        gyermeknevelő – legalább 15 napnyi időtartamban gyermeket nevel, függetlenül attól, hogy van-e munkaviszonya, illetve ha az adott hónapban nem volt más tevékenysége, gyermeknevelő státuszban volt legalább 1 napot;

·        álláskereső – több mint 15 napot szerepelt az álláskeresői regiszterben, illetve nincs róla egyéb információ csak az álláskeresői regiszter, akkor, ha itt bár-mennyi napot szerepelt;

·        külföldön tartózkodó – legalább 15 napot külföldön tartózkodott, munkaviszonytól függetlenül, illetve egyéb információ hiányában legalább 1 napot külföldön tartózkodott;

·        NAV jövedelem – rendelkezik olyan jövedelemmel, ami SZJA alapot képez;

·        ONYF (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) jövedelem – rendelkezik olyan jövedelem, ami nyugdíjalapot képez (ez eltérhet az SZJA köteles jövedelemtől például az ösztöndíjak nem SZJA köteles jövedelmek, éppen ezért alapvetően NAV jövedelmet érdemes használni);

·        külföldi állampolgár;

·        tanul (passzív) – passzív képzési időszaka van 2015/16/2 időszakban van, más rendszerben nem szerepel;

·        nem besorolható.

Az Oktatási Hivatal nyitott az intézményekkel való együttműködésekre, az intézmények képzéseit bemutató személyes prezentációkra és az adatvagyonát megosztja a kutatási tevékenységeket támogatva. A cikkben a Hivatal által szolgáltatott országos, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem specifikus adatait mutatom be.

 

Országos adatok

Az Oktatási Hivatal adatai közül néhány érdekesebb, fontosabb adatot kiemelve mutatom be a hazai felsőoktatást, azon belül az Egyetem számára legfontosabb műszaki képzési területet, illetve az Egyetem legnagyobb műszaki szakjait.

 

A magyar felsőoktatásban átlagosan évente több mint 50.000 hallgató szerez diplomát a 15 képzési területhez tartozó 271 szak egyikén. A legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudományé, ezt követi a műszaki, majd a bölcsészettudomány. A részletes adatokat az 1. táblázat mutatja.

 

1. táblázat Végzett hallgatók képzési területenként

Képzési terület

2012/13

2014/15

Végösszeg

agrár

2645 fő

2657 fő

5302 fő

államtudományi

2149 fő

2028 fő

4177 fő

bölcsészettudomány

6663 fő

6135 fő

12798 fő

gazdaságtudományok

13140 fő

11733 fő

24873 fő

hitéleti

518 fő

768 fő

1286 fő

informatika

2424 fő

2743 fő

5167 fő

jogi

2041 fő

2253 fő

4294 fő

műszaki

8196 fő

8837 fő

17033 fő

művészet

871 fő

1114 fő

1985 fő

művészetközvetítés

322 fő

392 fő

714 fő

orvos- és egészségtudomány

3003 fő

3442 fő

6445 fő

pedagógusképzés

6124 fő

5558 fő

11682 fő

sporttudomány

843 fő

997 fő

1840 fő

társadalomtudomány

5695 fő

4635 fő

10330 fő

természettudomány

2814 fő

2959 fő

5773 fő

Végösszeg

57448 fő

56251 fő

113699 fő

 

Az adatbázisokban rendelkezésre áll a hallgatók átlagos bruttó jövedelme 2016 májusában, vagyis a hallgatók 3,5-4 és 1,5-2 éves tapasztalattal elérhető jövedelme. A 2014/15-ben végzett hallgatók közül az informatika, az államtudományi, a műszaki és a gazdaságtudományi területeken végzettek keresnek a legjobban. Nagyobb tapasztalattal szintén ezek a területek keresnek a legjobban, azonban a műszaki terület a második helyre kerül. A képzési területek átlagos bruttó fizetését a 2. táblázat tartalmazza.

 

2. táblázat Bruttó átlagkereset képzési területenként

Képzési terület

2012/13

2014/15

Végösszeg

agrár

234 489 Ft

206 461 Ft

220 443 Ft

államtudományi

336 476 Ft

302 950 Ft

320 199 Ft

bölcsészettudomány

233 068 Ft

193 938 Ft

214 310 Ft

gazdaságtudományok

323 441 Ft

277 336 Ft

301 692 Ft

hitéleti

195 497 Ft

226 641 Ft

214 096 Ft

informatika

406 228 Ft

344 749 Ft

373 591 Ft

jogi

288 040 Ft

257 148 Ft

271 832 Ft

műszaki

348 205 Ft

298 430 Ft

322 381 Ft

művészet

152 470 Ft

131 451 Ft

140 674 Ft

művészetközvetítés

158 316 Ft

129 482 Ft

142 486 Ft

orvos- és egészségtudomány

274 316 Ft

239 126 Ft

255 522 Ft

pedagógusképzés

261 637 Ft

229 568 Ft

246 379 Ft

sporttudomány

200 392 Ft

156 116 Ft

176 401 Ft

társadalomtudomány

234 211 Ft

207 887 Ft

222 400 Ft

természettudomány

220 838 Ft

187 883 Ft

203 946 Ft

Végösszeg

285 615 Ft

247 362 Ft

266 690 Ft

 

Az adategyesítés keretén belül a végzett hallgatók által betöltött állásokról a FEOR kódjuk szolgáltat információt. Ez alapján meghatározható, hogy a hallgatóknak mekkora arányának van olyan munkája, amelyhez szükséges felsőfokú végzettség. A legnagyobb a pedagógusképzés, az informatika illetve az orvos- és egészségtudomány képzési területeken a felsőfokú FEOR-ral rendelkező végzettek aránya, míg a legalacsonyabb a művészetközvetítésnél. A részletes adatokat a 3. táblázat mutatja.

 

3. táblázat Felsőfokú FEOR-ral rendelkező végzettek aránya

Képzési terület

2012/13

2014/15

Végösszeg

agrár

54%

43%

48%

államtudományi

62%

49%

56%

bölcsészettudomány

44%

31%

38%

gazdaságtudományok

59%

52%

56%

hitéleti

41%

45%

43%

informatika

77%

68%

72%

jogi

76%

63%

69%

műszaki

73%

60%

66%

művészet

50%

33%

41%

művészetközvetítés

32%

23%

27%

orvos- és egészségtudomány

74%

70%

72%

pedagógusképzés

81%

79%

80%

sporttudomány

46%

32%

38%

társadalomtudomány

52%

42%

48%

természettudomány

45%

26%

35%

Végösszeg

62%

52%

57%

 

Visszajelzésül szolgál a hallgatókról a státuszuk amelyek a cikk elején bemutatott kategóriák egyike lehet. A képzések hasznosságáról az egyik legjobb visszajelzésül az álláskeresők aránya szolgál. A legalacsonyabb a műszaki, pedagógusképzés, informatika és államtudományi képzési területeken az álláskeresők száma, míg a legmagasabb a művészetközvetítés területén. A részletes adatokat a 4. táblázat mutatja.

 

 

 

 

 

4. táblázat Álláskeresők aránya a képzési területek függvényében

Képzési terület

2012/13

2014/15

Végösszeg

agrár

5,1%

5,7%

5,4%

államtudományi

2,0%

3,4%

2,7%

bölcsészettudomány

5,1%

4,7%

4,9%

gazdaságtudományok

2,8%

3,2%

3,0%

hitéleti

5,6%

5,1%

5,3%

informatika

2,1%

3,1%

2,6%

jogi

3,6%

4,6%

4,1%

műszaki

2,2%

2,2%

2,2%

művészet

3,9%

4,1%

4,0%

művészetközvetítés

13,0%

13,5%

13,3%

orvos- és egészségtudomány

2,6%

4,1%

3,4%

pedagógusképzés

2,3%

2,6%

2,4%

sporttudomány

4,7%

6,2%

5,5%

társadalomtudomány

5,4%

6,1%

5,7%

természettudomány

6,1%

7,3%

6,7%

Végösszeg

3,5%

4,0%

3,8%

 

Műszaki terület adatai

A BME elsődlegesen a műszaki képzési területen érdekelt, így az országos adatok közül ezt a képzési területet mutatom be részletesebben, szakok szintjén. Összességében az átfogó országos adatok alapján látható, hogy a műszaki terület népszerű a felsőoktatásban részt vevő hallgatók között, az ilyen érdeklődésű hallgatók magas fizetésre.

 

A műszaki területen 41 különböző szakon tanulnak a hallgatók, ezek közül a legnépesebb a gépészmérnöki, villamosmérnöki és műszaki menedzser szakok. Az elkövetkezendőkben a legnépesebb szakok adatait mutatom be, ahol évente 100-nál több nappali képzésen részt vett hallgató szerzett diplomát. A részletes adatokat az 5. és 6. táblázat mutatja a mester- és alapképzési szakonként.

 

5. táblázat Legnépesebb műszaki nappali képzések

Nappali képzések

2012/13

2014/15

Végösszeg

gépészmérnöki

1171 fő

1301 fő

2472 fő

villamosmérnöki

954 fő

1106 fő

2060 fő

műszaki menedzser

636 fő

759 fő

1395 fő

építőmérnöki

560 fő

524 fő

1084 fő

építészmérnöki

437 fő

439 fő

876 fő

környezetmérnöki

434 fő

318 fő

752 fő

mechatronikai mérnöki

291 fő

340 fő

631 fő

vegyészmérnöki

257 fő

295 fő

552 fő

közlekedésmérnöki

290 fő

250 fő

540 fő

biomérnöki

216 fő

269 fő

485 fő

had- és biztonságtechnikai mérnöki

175 fő

146 fő

321 fő

ipari termék- és formatervező mérnöki

129 fő

169 fő

298 fő

energetikai mérnöki

110 fő

151 fő

261 fő

 

Az alapképzési szakokon végzettek közül legjobban a villamosmérnöki, mechatronikai mérnöki, anyagmérnöki és gépészmérnöki hallgatói keresnek átlagosan a legtöbbet, míg a mesterképzési szakokon a mechatronikai mérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki és gépészmérnöki szakok közül kerülnek ki a legjobban kereső hallgatók. A részletes adatokat a 6. és 7. táblázat mutatja.

 

6. táblázat Legnépesebb műszaki alapszakok bruttó átlagfizetése

Alapszakok

2012/13

2014/15

Végösszeg

gépészmérnöki

358 389 Ft

291 488 Ft

324 938 Ft

villamosmérnöki

399 801 Ft

310 479 Ft

355 140 Ft

műszaki menedzser

307 499 Ft

250 384 Ft

278 942 Ft

építőmérnöki

250 875 Ft

190 456 Ft

220 665 Ft

építészmérnöki

185 037 Ft

171 322 Ft

178 180 Ft

környezetmérnöki

224 497 Ft

199 435 Ft

211 966 Ft

mechatronikai mérnöki

398 786 Ft

311 672 Ft

355 229 Ft

vegyészmérnöki

330 650 Ft

265 537 Ft

298 094 Ft

közlekedésmérnöki

325 740 Ft

247 629 Ft

286 685 Ft

biomérnöki

249 987 Ft

210 828 Ft

230 407 Ft

had- és biztonságtechnikai mérnöki

339 797 Ft

289 260 Ft

314 528 Ft

ipari termék- és formatervező mérnöki

252 744 Ft

200 260 Ft

226 502 Ft

energetikai mérnöki

327 262 Ft

263 696 Ft

295 479 Ft

 

7. táblázat Legnépesebb műszaki mesterszakok bruttó átlagfizetése

Mesterszakok

2012/13

2014/15

Végösszeg

gépészmérnöki

458 368 Ft

367 876 Ft

413 122 Ft

villamosmérnöki

448 505 Ft

424 625 Ft

436 565 Ft

műszaki menedzser

472 749 Ft

327 478 Ft

400 113 Ft

környezetmérnöki

291 226 Ft

220 675 Ft

255 950 Ft

mechatronikai mérnöki

427 008 Ft

455 117 Ft

441 063 Ft

vegyészmérnöki

460 526 Ft

351 609 Ft

406 068 Ft

közlekedésmérnöki

349 514 Ft

305 714 Ft

327 614 Ft

biomérnöki

319 670 Ft

264 291 Ft

291 980 Ft

energetikai mérnöki

498 252 Ft

335 056 Ft

416 654 Ft

 

A felsőfokú FEOR kóddal rendelkező hallgatók aránya a gépészmérnöki, villamosmérnöki és építőmérnöki szakokon a legmagasabb, különösen a 2012/13-ban végzett hallgatók esetén. A részletes adatokat a 8. táblázat tartalmazza.

 

8. táblázat Legnépesebb műszaki szakokon felsőfokú FEOR-ral rendelkezők aránya

Szakok

2012/13

2014/15

Végösszeg

gépészmérnöki

81%

67%

74%

villamosmérnöki

80%

60%

69%

műszaki menedzser

79%

57%

68%

építőmérnöki

69%

64%

67%

építészmérnöki

80%

52%

65%

környezetmérnöki

66%

64%

65%

mechatronikai mérnöki

69%

53%

62%

vegyészmérnöki

67%

52%

59%

közlekedésmérnöki

79%

42%

57%

biomérnöki

65%

44%

56%

had- és biztonságtechnikai mérnöki

67%

33%

49%

ipari termék- és formatervező mérnöki

64%

32%

47%

energetikai mérnöki

57%

34%

44%

 

A népesebb nappali műszaki szakok esetén az álláskeresők aránya a villamosmérnöki, mechatronikai mérnöki és gépészmérnöki szakok esetén a legalacsonyabb, míg a környezetmérnöki és ipari terméktervező mérnöki szakokon a legmagasabb, bár itt is 5% körüli az arányuk. A részletes adatokat a 9. táblázat tartalmazza.

 

9. táblázat Legnépesebb műszaki nappali képzéseken végzettek közötti álláskeresők aránya

Szakok

2012/13

2014/15

Végösszeg

gépészmérnöki

1,59%

1,01%

1,30%

villamosmérnöki

1,05%

0,85%

0,95%

műszaki menedzser

2,89%

2,67%

2,78%

építőmérnöki

2,68%

2,86%

2,77%

építészmérnöki

1,92%

1,56%

1,74%

környezetmérnöki

3,20%

8,17%

5,68%

mechatronikai mérnöki

0,90%

1,59%

1,25%

vegyészmérnöki

3,48%

2,25%

2,66%

közlekedésmérnöki

1,85%

2,26%

2,06%

biomérnöki

0,99%

2,35%

1,67%

had- és biztonságtechnikai mérnöki

2,29%

2,05%

2,17%

ipari termék- és formatervező mérnöki

4,65%

4,73%

4,69%

energetikai mérnöki

0,00%

2,13%

2,13%

 

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki képzéseinek adatai

A BME elsődleges profilja a műszaki képzések, a következőkben a legnépesebb szakjait mutatom be a szolgáltatott adatok alapján.

 

A legtöbb hallgató a vizsgált években a villamosmérnöki és gépészmérnöki szakokon végzett, a műszaki területen végzett hallgatóknak jelentős részét szolgáltatva. A vizsgált években legalább 100 hallgatót kibocsátó képzések részletes adatait a 10. táblázat mutatja.

 

10. táblázat Legnépesebb képzések létszámadatai

Képzések

2012/13

2014/15

Végösszeg

villamosmérnöki

461

523

984

gépészmérnöki

395

443

838

építőmérnöki

290

275

565

műszaki menedzser

190

229

419

építészmérnöki

149

202

351

mechatronikai mérnöki

161

169

330

vegyészmérnöki

147

172

319

közlekedésmérnöki

169

127

296

biomérnöki

134

142

276

energetikai mérnöki

88

129

217

szerkezet-építőmérnöki

88

71

159

környezetmérnöki

78

79

157

ipari termék- és formatervező mérnöki

55

71

126

infrastruktúra-építőmérnöki

48

70

118

 

A legjobban kereső BME-s alapszakok a villamosmérnöki és mechatronikai mérnöki, mesterszakok esetén pedig a mechatronikai mérnöki, a villamosmérnöki, az energetikai mérnöki és a gépészmérnöki. Jellemzően magasabb az átlagfizetése a BME-n végzett hallgatóknak, mint a más, magyarországi műszaki képzésen végzett hallgatóké, különösen hosszabb távon. A legnagyobb képzések részletes adatait a 11. és 12. táblázat mutatja.

 

11. táblázat Legnagyobb alapképzések bruttó átlagfizetése

Alapszakok

2012/13

2014/15

Végösszeg

villamosmérnöki

442 861 Ft

285 720 Ft

364 290 Ft

gépészmérnöki

362 952 Ft

250 218 Ft

306 585 Ft

építőmérnöki

268 844 Ft

192 068 Ft

230 456 Ft

műszaki menedzser

308 134 Ft

248 072 Ft

278 103 Ft

építészmérnöki

183 303 Ft

214 965 Ft

199 134 Ft

mechatronikai mérnöki

403 713 Ft

285 810 Ft

344 761 Ft

vegyészmérnöki

344 319 Ft

272 900 Ft

308 609 Ft

közlekedésmérnöki

364 066 Ft

261 428 Ft

312 747 Ft

biomérnöki

260 077 Ft

212 149 Ft

236 113 Ft

energetikai mérnöki

326 474 Ft

223 561 Ft

275 018 Ft

környezetmérnöki

231 776 Ft

249 883 Ft

240 830 Ft

ipari termék- és formatervező mérnöki

294 834 Ft

247 421 Ft

271 128 Ft

 

12. táblázat Legnagyobb mesterképzések bruttó átlagfizetése

Mesterszakok

2012/13

2014/15

Végösszeg

villamosmérnöki

455 550 Ft

431 342 Ft

443 446 Ft

gépészmérnöki

472 545 Ft

369 769 Ft

421 157 Ft

műszaki menedzser

474 638 Ft

331 972 Ft

403 305 Ft

mechatronikai mérnöki

433 182 Ft

474 774 Ft

453 978 Ft

vegyészmérnöki

365 571 Ft

340 817 Ft

353 194 Ft

közlekedésmérnöki

390 457 Ft

313 198 Ft

351 828 Ft

biomérnöki

314 127 Ft

278 230 Ft

296 178 Ft

energetikai mérnöki

522 053 Ft

345 494 Ft

433 774 Ft

szerkezet-építőmérnöki

338 130 Ft

273 585 Ft

305 858 Ft

környezetmérnöki

316 148 Ft

237 735 Ft

276 941 Ft

infrastruktúra-építőmérnöki

320 959 Ft

275 343 Ft

298 151 Ft

 

Az álláskeresés a nagyobb műszaki képzések között egyáltalán nem jellemző, 2% alatti, lényegesen jobb, mint az egyébként is alacsony álláskeresési aránnyal rendelkező többi Magyarországi műszaki képzés esetén. A legnagyobb a infrastruktúra-építőmérnöki és a szerkezet-építőmérnöki képzéseken a diplomás munkakörűek aránya, illetve a nagyobb tapasztalattal rendelkező hallgatók esetén a  gépészmérnöki és villamosmérnöki hallgatók között is sokan diplomás FEOR kóddal rendelkeznek. A részletes adatokat a 13. táblázat tartalmazza.

 

13. táblázat Diplomás munkakörűek aránya

Képzések

2012/13

2014/15

Végösszeg

villamosmérnöki

83%

53%

67%

gépészmérnöki

80%

51%

65%

építőmérnöki

77%

58%

67%

műszaki menedzser

79%

47%

63%

építészmérnöki

61%

66%

64%

mechatronikai mérnöki

78%

48%

63%

vegyészmérnöki

78%

42%

59%

közlekedésmérnöki

75%

54%

66%

biomérnöki

65%

32%

47%

energetikai mérnöki

66%

30%

48%

szerkezet-építőmérnöki

58%

27%

40%

környezetmérnöki

76%

40%

55%

ipari termék- és formatervező mérnöki

78%

80%

79%

infrastruktúra-építőmérnöki

88%

90%

89%

 

Összességében mind a BME képzéseit, mind a műszaki képzési területhez tartozó képzéseket választó hallgatóknak jók az elhelyezkedési esélyei és magas fizetésre számíthatnak pályakezdőként is.

 

A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai széleskörű visszajelzésül szolgál az intézmények számára a képzéseiken végzett hallgatókról, segítve az oktatáspolitikai döntéshozatalt, illetve a hallgatók számára is előre jelzésül szolgál a várható elhelyezkedésükről, segítve a felvételi döntésük meghozatalát.



[1] https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html

Refbacks

  • There are currently no refbacks.