A hallgatói teljesítmény és a képzési elégedettség összefüggésének empirikus vizsgálata

Absztrakt

"Az emberek különbözőek,de az igazság egy, és mindazok,akik bármely területen utána kutatnak,segítik egymást."/Gottfried Wilhelm Leibniz/Az emberek különbözőek, írja Leibniz a 17. században. Napjainkban szinte minden nap használjuk ezt a frázist. Amikor olyan dolog történik, amire mi másképp reagáltunk volna, feltételezve, hogy az a helyes, amit mi gondolunk, egyszerűen azt mondjuk, nem vagyunk egyformák. Gordon Allport A személyiség alakulása című művében leírta, hogy állíthatjuk egy emberről, hogy van személyiségvonása, azt azonban nem, hogy van típusa. A személyiség, arra vonatkozóan, hogyan viselkedünk a mindennapjainkban, nagyon komplex tényezők összessége. Egy közoktatási vezető pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szakot vizsgálva tény az, hogy a felvételt nyert hallgatók mindegyike pedagógus oklevéllel rendelkezik. Továbbá a képzésre való bekerülés alapkövetelménye a minimum 5 év aktív pedagógusi munka. Tehát globálisan nézve ezeket a hallgatókat az mindenképpen közös bennük, hogy a tanári hivatást választották. Azzal, hogy úgy döntöttek, hogy jelentkeznek a képzésre és szándékukban áll azt elvégezni, e téren azonos az aktuális szakmai érdeklődésük is. Mégis ahány hallgató, annyiféleképpen reagál a képzés során előforduló szituációkra. Különböznek. Különböző mértékben elégedettek a képzéssel. A képzési elégedettségmérés egyik alapvető célja, hogy megfelelően megalapozott kiértékelés mellett, megkeressük azokat a képzési területeket, csomópontokat, amelyekbe be kell avatkozni a képzés folyamatos fejlődése, minőségének javítása érdekében. Objektív képet kapjunk a képzés aktuális állapotáról. Jelen empirikus vizsgálat arra irányul, hogy összefüggést keressek a hallgatók teljesítménye és a képzéssel szembeni elégedettség között. A vizsgálat során 500 közoktatási vezető szakos pedagógushallgató által kitöltött kérdőívet elemeztem. A kérdőívből két zárt kérdést emeltem ki. A két zárt kérdésre adott válaszokat kvantitatív módon konfidencia-intervallum meghatározással, átlagszámítással és korreláció analízissel elemeztem.***'People are different but truth is one and all those searching for it in any field, help each other.'/Gottfried Wilhelm Leibniz/People are different, Leibniz wrote in the 17th century. In our days, we use this phrase almost each day. When something happens to which we would have acted some other way, supposing that the right thing to do was the one we would have done, we only say we are not the same. In his book, titled Pattern and Growth in Personality Gordon Allport wrote that we could state that a person has personal features but we could not say that he/she has a type. Concerning our everyday behaviour, personality is an aggregate of extremely complex factors. Analysing a secondary education leader teacher specific post-graduate course, we will find the fact that each of the students accepted for the training possesses a teacher degree. In addition, it is a basic requirement to have 5 years of active teaching experience. Thus looking at these students globally, they are common in having chosen the teaching profession. The fact that they applied for this course and they are intent to complete it shows that their current professional interest is the same, as well. Still, so many students there are, so many types of reactions they give in relation to the situations occurring during the training. They differ. Their satisfaction towards the training will represent different levels. One of the basic goals of measuring training satisfaction is to find, through thorough analyzation, the training fields or nodes where intervention is necessary in order to develop the training and improve its quality permanently. We need to gain an objective picture of the current state of the training. This empiric research tries to find inter-relations between the students’ performance and their satisfaction related to the training. During my research, I have analysed 500 questionnaires filled in by secondary education leader teacher students. From the questionnaire I chose two closed questions. I analysed the responses given to these two questions in a quantitative way, by confidence interval determination, by counting average and by correlation analysis.