Beköszöntő

Kedves Olvasó!

Jelen számunk az Opus et Educatio bár elsődlegesen a szerzőket és a cikkek tematikáját tekintve magyar, azonban a nemzetközi törekvéseket érzékeltetve az open access szemlélet jegyében az új kezdeményezéseket támogatva formálódott. Leegyszerűsítve mi, a szerkesztőség is igyekszik nyitott lenni az innovatív írások és a publikálásra első írásaikkal jelentkező szerzők számára. Az a tény, hogy az Opus et Educatio számai megszokott ütemben, negyedévente megjelennek, s a szerzők által beküldött kéziratok hetek alatt a szerkesztés fázisába kerülnek, összhangban van azzal a nemzetközi törekvésekkel, hogy a publikációk megjelenésének tempóját a tudományos ismeretek létrejöttének ütemében kövessük, illetve az információk megosztásának lehetőségeit is bővítsük. A beérkezett írások száma számunkra jelzi, hogy e törekvésünk találkozik a szerzők publikálási igényeivel, mely a minőség jegyében a lektori vélemények figyelembevételével esetenként indokolt korrekciók és szerkesztői egyeztetéseket követően alakítja ki a cikkek végleges formáját. Ezért is köszönet e folyamatban az örvendetesen bővülő szakmai lektori támogatásnak, hiszen ne felejtsük nem csupán a szerzők vállalják, hogy alkotásaikat térítésmentesen ajánlják fel megjelentetésre, hanem a szakmai lektoroknak is köszönet, hogy a tudományos közösség fejlődését támogatva járulnak hozzá a szerzők munkájának véleményezésével egy-egy Opus szám előkészítéséhez.

A frissesség és gyorsaság mellett a generációk közötti párbeszédre való nyitottságunkra is szeretnék e rövid beköszöntőben utalni. E számunk a hazai neveléstudományi közösség sokszínűségét is szemlélteti. A szerzők életkora (mely különösebben nem szempont, de jelzésként figyelemreméltó) a legfiatalabb és legidősebb szerzők esetében (nevük most maradjon a mi "titkunk") hat évtizedet is meghalad. A diszciplínák komplexitásáról az élettapasztalat nagy ívű horizontján elmélkedő költőként is publikáló, szakemberként vezetéselmélettel foglalkozó andragógus és a nyelv metaforikus összefüggéseiben gondolkodó pályázatot nyert tehetséges középiskolás művei egy keretben jelennek meg. Mindez, szándékunk szerint szemlélteti a tudománnyal foglalkozók több egymással is együttgondolkodó generációját, késztetést és lehetőséget nyújtva a tudományos publikálás innovatív megoldásaira.

A Tanulmányok rovat első írása a szerző - Szeitz János - filozófikus írása az "alkotó lét" és az andragógia kérdéskörével foglalkozik. Ezt a működő "valóság" szintjén elemzi - Vörös Péter két részből álló tanulmányának második írása - a közszolgáltatás teljesítménymérésének gyakorlati összefüggései szintjén. Ehhez kapcsolódik és a korszerű továbbképzések világába segít betekinteni, Szalai András "Továbbképzés a közigazgatásban. Az e-learning közszolgálati továbbképzési programok minőségelemzése" című tanulmánya.

Eszmélés rovatunk a már utalt innovatív törekvéseket jól szemlélteti. Rónai Jázmin "A nyelv álruhába öltözteti a gondolatot" írása a fiatal generáció tudományos gondolkodásának és publikációs törekvéseinek sajátosságait érzékelteti, melyhez az Opus nyilvánossága készséggel kínál kereteket.

A szakdolgozatok közzétételének lehetőségét és a nyitott nyilvánosság felé tett első lépéseket érzékeltetik Szigetiné Mészáros Zsuzsanna, Bomba Gábor, Fejes Erika közleményei, melyek előzményei a közelmúltban elkészült, kvalitatív és kvantitatív neveléstudományi munkákra alapozott kutatások.

E számunk is tartalmaz két szakmai tájékoztató írást és egy recenziót. Az első Kraiciné Szokoly Mária és Kovács Gábor írása "A felnőttkori tanulás szerepe a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásában és megtartásában" címmel az ELTE kereteiben tartott izgalmas és különösen időszerű konferenciáról tájékoztat. Ezt követően Schindler Rózsa írása beszámol a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma "Beszélgetések a szakképzésről" programsorozatának 2024. április 4-én a Székesfehérvári Szakképzési Centrumban megtartott rendezvényéről. A program a jelenlegi szakképzési rendszer oktatási stratégiájának kiemelt elemével a projektoktatás megvalósításának kérdéseivel foglalkozott. Végül, formálódó hagyományaink szellemében egy már előzményekkel rendelkező könyvismertetést ajánlunk az olvasóink figyelmébe. Berzsenyi Emese "Kiválasztott vagy megbélyegzett?" címmel a fogyatékosságtörténet elméleti alapjait átfogóan, a kezdetektől rendszerező monográfiáját (megjelent 2020-ban) követően a szerző újabb monográfiájáról ír Szalma Éva. Az újabb mű, "Bűnös vagy ártatlan" ismertetése az adott témában és az Opus olvasóit az előzményekről már tájékoztatva, egy újabb kutatási szakaszról tájékoztat. Érzékelteti, hogy a téma - fogyatékosság-történet - előzményei a múlthoz erősen kötődnek, de szemlélteti azt is, hogy a kutatások jóvoltából az idő halad, újabb és újabb eredmények segítik, ösztönzik a jelen szakembereit. Nos, ebben a folyamatban formálódott az idei harmadik számunk is.

Jó olvasást kívánva, üdvözlettel

Benedek András

az Opus et Educatio főszerkesztője

Budapest, 2024. szeptember