Idei harmadik, magyar nyelvű számunk annak a törekvésnek a jegyében került összeállításra, hogy a képzés és munka világának sajátos, számos új összefüggésre is rámutató területeire kitekintő írások kerüljenek a figyelem középpontjába. A világban zajló és súlyos konfliktusokkal együtt járó változások érzékeltetik a hatásukat Bagó József „A militarizáció hatása az oktatás és foglalkoztatási szerkezetre” című tanulmányában. Napjainkban világszerte kritikus témára irányítja a figyelmet Rácz Cintia Klaudia és Kocsis Zsófia írása “A munka és tanulmányok kölcsönhatása STEM területeken” címmel.
Visszatérő téma, s változatlan aktualitással bír Bekk Tímea és a Pogátsnik Mónika tanulmánya, mely a motiváció lehetőségeit elemzi a felsőoktatásban a COVID-19 utáni időszakban a hallgatói személyiségjellemzők alapján. Érdekes, s ezzel még mindig nagyon is időszerű empirikus elemzést ismertetnek a szerzők. Érdekes témával foglalkozik Dunás-Varga Ildikó és Kraicziné Szokoly Mária tanulmánya, mely „Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban – részvétel és a tanulás támogatásának gyakorlata” címmel a felsőoktatásban tanulók egyik lényeges csoportjával kapcsolatos tapasztalatokat és módszertani megoldásokat mutatja be. A nemzetközi kitekintés igényével készült Kálmán Anikó: „Az egyetemek megújításának egy lehetősége: a Tudásháromszög-modell” című tanulmánya, mely a nemzetközi tendenciákkal veti össze a dinamikájukat tekintve figyelemre méltó magyar felsőoktatási innovációs jelenségeket.
Számunk másik sajátossága, hogy a szerzői között jelentős számban képviseltetik magukat azok a fiatalok, akiknek első jelentősebb tanulmánya kerül publikálásra lapunkban. Az írások hangvétele és a tematika egyaránt figyelemreméltó. Ennek jó példája Simon Mariann „Jólét vs. jólét” című esszéje, mely a fejlődő társadalmak és a munka világa között szoros összefüggésére hívja fel az olvasók figyelmét. A fiatalok megszólításának szándékával kerültek a számba olyan írások is, melyek szerzői a felsőoktatásban a kutatások előszobájának is tekinthető tudományos diákköri konferenciák díjazottjai voltak az elmúlt hónapokban. E sorban kiemelendő Rácz Péter Róbert írása, aki „SNI-s tanulók oktatásának pedagógiai és módszertani kihívásai és lehetőségei napjainkban” címmel számol be díjazott kutatási tevékenységéről. Érdekes témával foglalkozik Sterczl Gábor dolgozata „Az inkrementális oktatás szerepe és lehetőségei a szakképzésben-interaktív oktatás, avagy nincs új a nap alatt, de egy kicsit mégis”, mely szintén díjat nyert, s a kutatói teljesítmény elismeréseként kerül publikálásra a közlemény. Szintén jelen publikációs keretekben elsőként szólal meg szerzőként Pálvölgyi Áron érdekes, gondolatokban gazdag tanulmánya, melynek címe: „Lehettem volna” - A pedagógusok eltérítő hatása a pályaválasztásban”.
E számunk is a szokásos könyvismertetéssel zárul. Malatinszky Szilárd: Térségfejlesztés és emberi erőforrás című közelmúltban megjelent tanulmánykötetének bemutatására Sós Tamás vállalkozott, érzékeltetve, hogy az Opus et Educatio a szűken vett képzés és tágan értelmezett munkaerőpiac keretein is túlmutató szakmai érdeklődés számára is képes kapcsolódást és szakmai tájékozódási lehetőséget nyújtani.
Kedves olvasók, jó szívvel ajánlom figyelmükbe a 2022. évi évfolyamunk harmadik számát, mely nyolc éve rendszeresen megjelenő folyóiratunk sorrendben 34. száma. Egyúttal sajátos „szolgálati közleményként” jelzem, hogy az Opus et Educatio fejlődéstörténetének új szakaszához érkeztünk. Szeretnénk a nemzetközi jelleget erősíteni, minél többször angol nyelven is megjelenni, s ezzel a külföldi, és természetesen a magyar szerzők számára publikációs lehetőséget, és ezzel nemzetközi ismertséget biztosítani. Ezért örömmel várjuk az új kéziratokat, s bátorítjuk a szerzőket közleményeik beküldésére.
Az Opus et Educatio linkje: www.opuseteducatio.hu, e-mail címünk: opus@gtk.bme.hu.
2022. szeptember
Benedek András
főszerkesztő