2022 – elektronikus felületünk megújul

2022. évi első számunk beköszöntő gondolatai kivételesen nem a tartalmi összefüggések áttekintésével kezdődik. Lapunk 9. évfolyamának első száma az Open Journal System (OJS) újabb elektronikus változatának keretei között jelenik meg. Kétségtelen a legnagyobb kihívás az volt, amikor 2014 decemberében első alkalommal állítottuk össze az akkori OJS verzió segítségével a nyitó lapszámunkat. Bár változatlanul érvényesek az első Beköszöntőnkben írtak, hogy „…az Opus et Educatio online digitális periodikánk léte és remélt fejlődése alapvetően a jövőben megjelenő számok, s az azokban megjelenő írások által lesz értékelhető”, azonban az online világban is lényeges a szolgáltatások minősége, megbízhatósága. Az első jelentősebb platformváltásra éppen egy kellemetlen hackertámadás késztetett minket 2017-ben, de a mostani már nem kényszer által diktált változtatás, hanem tudatos stratégia jegyében szeretnénk az Opust a nemzetközi szinten is elvárt követelményeknek megfeleltetni. Így e szám előtt elsőként nem a szerzőinknek, hanem a lektorainknak szeretnék köszönetet mondani, akik az elmúlt hetekben készséges partnereink voltak az új elektronikus felület tesztelésében és a technikai átállás folyamatában. Reméljük a komplexebb elektronikus szolgáltatásokat biztosító új felület szerzőink és olvasóink elvárásának is egyre inkább megfelel. Az OJS motor „lecserélésével” a külcsín és belbecs is változott, szándékunk szerint szépült, javult. A kódbázis immár a fejlesztők által támogatott 3.x-es ágra épül, így a karbantartó frissítésekkel megőrizhető a rendszer jó állapota. Lehetőség nyílik a külalak hathatósabb testre szabására, aminek első jeleit már láthatja a kedves Olvasó. A szerkesztőségi munkafolyamat új támogatásával a szerzőink könnyebben átlátható és minőségbiztosítás szempontjából jobban követhető formában küldhetik be cikkjavaslataikat a Szerkesztőségnek.

Az Opus szerkezete lényegében nem változott, s a tematikai spektrum – összhangban a munka és oktatás sok-sok szálon egymáshoz kapcsolódó világának változásaival – eredeti szándékaink szerint multidiszciplináris karakterrel bír. A tavalyi évhez hasonló módon 2022-ben is két angol és két magyar nyelvű számot tervezünk megjelentetni. Szeretnénk a szerzők számának növekedésére tekintettel bővíteni a cikkek lektorálásába bevonható, tudományosan minősített hazai és külföldi kollégák számát növelni, ezért a következő hetekben lapunkhoz szerzőként visszatérő módon kötődő szakemberek megkeresésével a lektori háttér erősítésére törekszünk.

Az adott szám tartalmi sajátosságairól is szeretnék szólni e rövid beköszöntőben. Bár nem tematikus ez évi első számunk, azonban Tanulmányok rovatban megjelenő öt közlemény stratégiai kérdésekkel foglalkozva koherens blokkot alkot. Borbély-Pecze Tibor Bors és Borbély-Petze Mariann tanulmánya az Európai Oktatási Térség és Magyarország kapcsolatáról, valamint Kálmán Anikó és Szűcs András írása „A nyitott és távoktatás, élethosszig tartó tanulás uniós politikáinak összefüggéseiről (1990-2021)” értékes adalék a hazai oktatáspolitikai törekvések múltból jelenünkbe vezető leíró elemzéséhez. Ehhez stratégiai szempontból jóval nagyobb távlatokat is mérlegelhetővé téve kapcsolódik Kattein-Pornói Rita tanulmánya „Az empíria alapú tehetségkutatás megjelenése hazánkban a 20. század első harmadában”, mely szakirodalmi bázisát tekintve kulturális régiónk neveléstudományi gondolkodásának fejlődését gazdag forrásanyagra építve szemlélteti. A következő két tanulmány: Feketéné Szakos Éva „Az élményorientált, innovatív felnőttkori tanulás támogatása”, valamint Kraiciné Szokoly Mária – Kovács Zsuzsa – Schiller Emese „Az elmélet és a gyakorlat integrációja a munkaalapú tanulás gyakorlatában egy egyetemi mesterszak szakmai gyakorlatának vizsgálata kapcsán” cikkek a mai neveléstudományi kihívások elméleti és konkrét gyakorlati kérdéseit elemzik.

Az Eszmélés rovatunkban Babos Zsuzsánna tanulmánya egy hazai viszonylatban kevésbé elterjedt, pedagógiai hatását nem lebecsülendő tevékenységgel, az önkéntességgel, annak felsőoktatási összefüggéseivel foglalkozik. A jelentős szakirodalmi elemzésre alapozott, figyelemre méltó empirikus kutatás eredményei arra utalnak, hogy az ELTE PPK (pilot-kutatásban részt vevő) hallgatóinak az önkéntesség során szerzett kompetenciái híd funkciót tölthetnek be a felsőoktatási tanulmányok és a munkaerő-piaci szektor között. E felismerések kapcsolódnak a Munka világából rovatunk rovatszerkesztőjének tanulmányához, melyben Munkácsy Ferenc tanulmányában „Atipikus vélemény a részmunkaidős foglalkoztatásról” hazai és nemzetközi adatok, jelenkori elemzésére alapozva vitára is serkent: „Abból a tényből, hogy a gazdasági fejlettségi szint és a részmunkaidősöknek a foglalkoztatottak közötti aránya között szoros összefüggés mutatható ki, nem következik, hogy a gazdasági fejlettséget meghatározó rendkívül összetett tényező együttesben a részmunkaidős foglalkoztatás gyakoriságának érdemi szerepe lenne.” E rovat további aktuális tanulmánya Szűts Zoltán „A digitalizáció és különösen a social media a tanulási, tanítási, illetve a munka világában zajló folyamatokra gyakorolt hatása”  című új kutatási eredményeket összegző írása.

E számunk is tartalmaz egy recenziót, Erdei Gábor az oktatás-képzés regionális összefüggéseivel foglalkozó kutatóként vállalkozott Kurucz János: Az Ózdi Vasgyár a szakképzés tükrében 1845-1995 kötetének bemutatására. A könyv a hazai szakképzés fejlődésének izgalmas gazdaságtörténeti elemzésével is szolgál, érzékeltetve azokat a társadalmi, iparfejlesztési hatásokat, melyek eredője hatott az adott város szakképzéséi rendszerének fejlődésére. Végül az idei első szám egy az előzmények szintjén már projekt-bemutatás, kötet-recenzió formájában már előzményekkel rendelkező témával, az interjú műfajában foglalkozik. Vedovatti Anildo írása, az MTA Szakmódszertani projektjében aktív innovatív iskola pedagógusaival folytatott beszélgetés, a nyitott tananyagfejlesztés már közel egy évtizedes innovációs folyamatának hatását érzékelteti, szemléltetve egy oktatásfejlesztési projekt sajátos disszeminációját.

Budapest, 2022. március

Benedek András

felelős szerkesztő