SIFFER Anikó
Reflexiók és
gondolatok a tanártovábbképzés pilot programjáról a finnországi
Tamperében
Indittatás-ambíciók:
Azon
szerencsés emberek közé tartozom, akik „jókor vannak jó helyen”.
Az
Életpályamodell TÁMOP záró konferenciáján dr. Molnár György tanár úr
invitálására jelentkeztem januárban erre a rendkívül hasznosnak és
egyedülállónak ígérkező egyhetes tréningre. Mint frissen végzett angol
tanár
(Pannon MA) és szakvizsgázott
mentorpedagógus (BME) óriási potenciális lehetőséget láttam ebben a
szakmai
képzésben, ami teljes mértékben beigazolódott a hét folyamán.
Előkészületek – szervezés:
Az első, alakuló
összejövetelen Benedek professzor úr
megnyerő prezentációi után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy részt kell
vennem
ezen az úton nem törődve az anyagi és személyi konzekvenciákkal. Nagyon
várva a
második és egyben utolsó meetinget készültem egy bemutatkozó ppt-vel.
Fotókat
készítve városomról, finn testvérvárosunk kapcsolatairól-alpolgármester
beszámolójától a veszprémi finn baráti körig- mindenki segített ebben.
A szervezőnkkel
folyamatosan tartottam a kapcsolatot,
segítőkészségét ezúton is megköszönöm. Kellően „felvértezve” személyi
és tárgyi
vonatkozásban, indultam a repülőtérre 2016. április 10-én.
A Tabulán keresztül és
személyesen a két koordinátorral
e-mailben tartottam a kapcsolatot. Feltöltöttem a személyes fejlődési
tervemet,
bekapcsolódtam a bemutatkozó oldalra.
A rendszeres
kapcsolattartásnak köszönhetően láttam a
programhét pedagógiai célját, kutatási területeit, kitűztem magamnak a
saját
egyéni orientációkat. A PSP-ben részletesen ismertetni kellett a
pedagógiai
háttér,tanítási gyakorlat eddigi tapasztalatait,erősségeket,
gyengeségeimet,SNI,
BTM-es tanulókkal való foglalkozás sikereit, a megcélzott fejlesztési
területeket,
melyekre a hét folyamán koncentrálni szeretnék.
Köszönet Siskonak és
Jirinek, akik számtalan lényeges
információval elláttak, így már mint „ jó ismerősök” találkozhattunk az
első
napon.
A tréning szakmai és
tárgyi háttere,
tartalma:
Az első nap természetesen
mindketten bemutatták a finn
iskolarendszert a kivetítő segítségével, ami a Tabulán is elérhető
volt, mint
száraz tény, de ők állandóan kérdés- feleletekkel segítették ennek”
befogadását”. Izgalmas terület náluk és szerény véleményem szerint a
rendszer
nyitja, lényege, csodája, a korai fejlesztés, a „day-care” és a”
kindergarden”,ami az úgynevezett „ pre-school education” legnagyobb
érdeme!!!!!!
A
bemutatott modellen
minden későbbi oktatási forma erre a segítő- támogató-„special
needs”-t kielégítő fejlesztésre épül. Itt nem az iskolára
előkészítés, nem tantárgyi felkészítés folyik, hanem a készségek-
képességek
fejlesztése, felzárkóztatás, egyéni
fejlesztés. Ez lesz a kulcsa a későbbi alapképzésnek is. Jiri, aki
ennek a
szakterületnek az ismerője, tájékozatott bennünket ennek az
individuális
szemléletnek az előnyeiről.
Én , aki
gyógypedagógus-logopédus tanárként tíz évig dolgoztam ezen a
területen,
nagyon jól látom ,hogy itt minden szinten a bizalom
–tolerancia - támogatás hármas egységét
szem előtt tartva nevelnek és oktatnak. A BME-n közoktatás és
rendszertan
jegyzetben olvasott „modern iskola” víziója tűnik a képbe, amit azóta
is
vallok: Hatékonyság - Eredményesség -Méltányosság. Az ún. Health Care
System
szakemberei kora gyermekkorban észreveszik és támogató segítséget
nyújtanak a
gyermek bármilyen hátrányos
intellektuális vagy szervi fejlődéséhez. Érdekes volt számomra az a tény, hogy ez a pre-educational
szakasz nem kötelező, de a legtöbb szülő
kihasználja, valamint az az ellentmondás, hogy ez a szakasz fizetős,
míg a
következők- primary- secondary-
vocational ingyenes, beleértve a tankönyvellátást, a menzai
étkeztetést.(valahol nálunk is ez kezd beindulni az általános
iskolában.)
Meglepett az a tény is, hogy mennyire átfogó a TAMK által támogatott
képzés a
kindergarden -től a vocational szakaszig a tanárképzés felöleli ezeket
a
területeket.
Ez is lehet a
„csoda”-modell másik elem, hogy a képzés egy
kampuszon belül van, mindegy, hogy óvópedagógus, vagy középiskolai
tanár lesz a
hallgató- tanárjelölt, mentorálás tekintetésben egységes a
tanárképzés.
A hétfői napon még
betekintést nyerhettünk a 7. életévtől
induló basic education rendszerébe is. 1970-es évektől kezdve alakult
ki az a
comprehensive modell, ami után választhatnak a tanulók grammar- vagy
ún. civic
school-ban tanulnak tovább. A tankötelezettség (hasonlóan, mint nálunk)
16.
életév-ig , azaz 9 évig tart.
A talán harmadik,
kifejezetten egyedülálló „csoda” része,
hogy a tanulók a hosszabb szünetben,
ebédelnek együtt, dotáltan minimális költséggel a középiskolában és
az
egyetemen is. Így a fizikai , szellemi teljesítményük nő, hisz
egészséges
ételek, italok kínálatával hozzászoktatják őket a rendszeres
táplálkozáshoz.(Tej,
gyümölcs, zöldségek, szénhidrátszegény, de rostokban gazdag ételek,
italok) A
szünetekben kint tartózkodnak, számukra ez nem jelent akadályt, csak
öltözet
kérdése.
A negyedik különbség és
észrevételem arra irányul, hogy a csoportok nagysága
és a tanári
asszisztensek száma mennyivel alacsonyabb, mint a magyar rendszerben.
Az óvodai
előkészítő nevelésben minden 4., az alsó tagozaton 7. tanulóra jut 1
nevelő ,
illetve igény szerint 1 asszisztens. A felsőbb osztályokban 12-re nő ez
a szám.
Figyelemre méltó az a tény
is, hogy a basic szinten 4-6 órája lehet egy tanulónak
naponta.
Minden nevelőnek és
tanárnak ebben a rendszerben az óvónőtől az egyetemi
tanárig MA
diplomával kell rendelkeznie. Az idegen nyelv elsajátítása a 3.
évfolyamtól
kezdődik és az 5. –től a 2. nyelvvel folytatódik. Az iskolalátogatás
alkalmával
tapasztalhattuk a multi-lingual
környezet előnyeit, hisz a folyosókon szaktantermekben, ebédlőben, az
ún.”tanulási környezet kitágítása” volt
érzékelhető. Az ajtókon, falakon, belépőkben legalább három nyelvi
kultúrával
találkozik a tanuló, így hamar hozzászokik az alapvető kommunikációs
panelek
megértéséhez, s alkalmazásához. A vizuális inger „ befogadó” hatására
még az
igeragozási táblázatok , autentikus szlogenek, plakátok is elérik az
ún. „
ingerküszöböt”, mely drill szerűen, többször látva, előbb- utóbb
rögzül.( Ez is
egy kihívási terület lenne nálunk, kíváncsi lennék a hatásra mindkét
részről)
Kérdések özöne: Ki tegye meg az első lépéseket? Minek az a sok
hirdetőtábla?
Hogy rögzítsük? Lepotyog a vakolat????(mai forrongó pedagógus mozgalom
ezért le
is fejezne, plusz munkát még – nem jó ötlet.) Sisko utalt arra is ,
mint az már
ismert volt, nincs szinkronizálás a finn filmeken, ezért is jobb az
aktív
szókincsük.
Megtudtuk a hétfői első
előadáson még azt is, hogy most a
napokban készül az új National Curriculum, melyet most vitatnak meg
minden
képzőhelyen, egyetemeken.
A finn modell negyedik,
talán nem elhanyagolható titka: „no
ranking”- azaz nincs se iskolák közötti, se tanulócsoportok közötti
rangsorolás, ún. versenyeztetés. Az oktatás irányítói teljes bizalmat
szavaznak
a közoktatás és felsőoktatás képviselőinek, s ez a bizalom-TRUST-
mutatkozik
meg az alsóbb szinteken, a tanár- diák, tanár-szülő vagy a diák-diák
kapcsolatokban is.
„Less testing, more teaching!! - a jelszó errefelé.
Másik idézet a
nemzeti alaptantervükből:
”All children
must be
equal.”- ezt vallják és eszerint tevékenykednek, ami nemcsak az
oktatás
területén jellemző. A gondolkodásukba, világlátásukba ez a filozófia
mélyen
beépült.
Az ÉRTÉKELÉS
náluk
nagyon fontos pedagógiai stratégia: ezért nincs 5. évfolyamig
érdemjegy, csak
szöveges értékelés.(lásd. kísérlet nálunk – kudarcba fulladt)
Amennyiben egy tanuló
mégsem tudja elsajátítani az anyagot
plusz egy évet kap és két tanári segítséget. A képzés utolsó évében kap
a
tanuló a pályaorientációt segítendő egy counselor-t,
pedagógiai tanácsadót. Jiri előadása alapján a pályaválasztásból
kimaradók, leszakadók
aránya 5% körül van.(OECD 2020-ra 10% alá javasol)
Érdekes terület a SZÁMONKÉRÉS
helyzete. Mint kiderült (a PISA is csak írásbelit kér), itt nem
jellemző a
szóbeli számonkérés semmilyen szinten, még „final exam”/ érettségin /
Matura/
vizsgán sem. Az új, most készülő Nemzeti Alaptantervükbe most
szándékozzák
beépíteni.
A kérdés felmerül: nincs
tesztelés, kevés szóbeli
számonkérés, akkor a PISA miért olyan sikeres? Ha a pedagógiai folyamat
végén
nincs értékelés, hogy tudom mérni a teljesítményt?
Nálunk a
mérés-értékelés egy pedagógiai állomás és elengedhetetlen egymás
nélkül.
A szakképzés területéről
megtudtuk, hogy három szakma közül
választhatnak a belépők. A felvételin nincs speciális vizsga, csak
elbeszélgetés, illetve a jegyek döntenek. Jiri beszélt a
felnőttképzésről, ahol
a szakma együttműködve a képző hellyel Kompetenciaalapú Bizonyítványt
állít ki,
amelyben az elvárható készségek legalább 80%-át teljesíteni kell a
végzettséghez. A szakképzés 20%-át adják a felnőttképzés helyei. Vannak
ösztöndíjak is.
Jiri délutáni előadása
Phenomenon Based Learning módszer,
mely a tantárgyakat helyettesítő tematikus óra. Nálunk a projekt
módszer a
megfelelője. Tulajdonképpen tudás transzfer kreatív, innovatív és team-
work
formában. Használja az IT, alternatív, multi kultúrák elemeit, mely
hitvallása:
a világot nem tantárgyak keretében láttatja, s a kritikus gondolkodás
szemléletét igényli. Nem a passzív befogadást, hanem a problémamegoldó
gondolkodást részesíti előnybe. Kiviszi a tanulókat az iskolai
kereteken kívül,
autentikus, való környezetbe helyezi az elsajátítandó tananyagot. Ez
egy ún.
szellemi utazás a kutatás, motiváció, kollaboratív gondolkodás
irányába,
amelyet nehezen tudunk értékelni, hisz ennek a haszna később
jelentkezik a
pedagógiai folyamatban. a koncepció – akárcsak nálunk – a projekt
szemlélet, a
reflektív gondolkodás,a praktikus intelligencia , interdiszciplináris
attitűd
fejlesztése és elsajátítása.
Ezen oktatási kísérlet a bevándorlók oktatása
és az integráció elősegítése területén is kamatoztatható Jiri szerint.
Sisko előadásában a
tanulóközpontú oktatás előnyeit
ismerhettük meg, ahol a célok tisztázása,a tanítási képességek
fejlesztése,a
hatékonyság növelése, integrált oktatási módok alkalmazása a tanulási
környezet
kulcsa. Tőle nagyon sok jó ötletet kaptunk a brain-storming területén.
Minden
alkalmazást kipróbáltunk, csoportmunkában tanultunk és prezentáltunk.
A gyakorló iskolában tett
látogatásunk meggyőzött engem
arról, hogy ezek nemcsak jelszavak és módszertani szófelhők, melyek
elméletben
hangzatosak, ezek a napi gyakorlat részei.
Jiri külön előadása a
speciális nevelést igénylő tanulókról
és eredményeikről nagyon hasznos volt, mely ismeretanyagot azonnal
ellenőrzött
és értékelt a kahoot.it alkalmazással.
Csütörtökön az oktatási
bizottság és a TAMK vezetősége
részéről két intézetigazgató előadó tartott beszámolót munkájuk
sarkalatos elemeiről,
az oktatási rendszerük sikereiről.
Az értékelés, evaluáció
folyamata zajlott az utolsó napon,
melyet interview és teszt segítségével, valamint a követelmények
megbeszélése
zárt.
Sikeresnek tartom a
tréning minden óráját, napját, melyet
ezúton is hálásan köszönök a szervező kollégáknak, vezetőségnek. A négy
féléves
képzés során tapasztalt precizitást feltételeztem eme pilot programra
való
jelentkezésemkor és ebbe nem csalódtam.
Thank you
soooooooooooo much!!!!!
A bemutatkozó
PPT elemei: