MONDA Eszter
Az új
infokommunikációs eszközök és közösségek várható
elterjedése a felsőszintű oktatásban
Célkitűzések és módszertan
Az IKT háromféle
módon épült be a felsőszintű oktatási rendszerbe: az IKT
megjelent támogató eszközként a hagyományos tanítási formát
segítve; az IKT kiegészítő elemként a kombinált tanulás formájában
nyilvánul meg; az IKT helyettesítő
elemként az online tanulás képében ölt testet, ezzel felváltva a
hagyományos tanítási formát. E tanulmány célja az IKT háromféle módon
történő
beépülésének elemzése, továbbá olyan új technológiák alkalmazása a
tanulási
folyamatban, amelyek a jelenen túlmutató megoldásokat tartalmaznak,
hatásuk
révén újfajta oktatási rendszer kiépülésére adhatnak alapot. Először a
2007–2014 közötti időszakban lezajlott változásokat vizsgálom, majd az
előnyök
és hátrányok mentén félelmeket és reményeket fogalmazok meg 2015–2025
közötti
időszakra, végül kitekintést teszek a 2050-ig kiterjedő távoli jövőre.
Az
adatok és modellek elemzésén túl a hatáselemzés megjelenítésére a
jövőkerék
módszert, az alternatívák illusztrálására a jövőtábla módszert
választom az
elemzés eszközéül.
A 2007-2014 közötti
időszakban
lezajlott változások jellemzése
Az elmúlt években
számos tanulmány tartalmazott értékeléseket a számítógépek tanulási
folyamatban
lévő hatékonyságáról. A legkorábbiak az 1960-as és 1970-es évekből
származnak,
amikor a kutatók bevezették a tanulókat az oktatási szoftverek világába
az
egyetem környezetén belül (Cox, 2003). Azóta rengeteg kutatást
készítettek az IKT-val
kapcsolatosan az 1990-es és 2000-es években, amelyek jelentős része az
Egyesült
Államokból és az Egyesült Királyságból származik.
Az utóbbi években
növekedett az érdeklődés az iránt, hogy a számítógépeket és az
internetet
használva javítsák a hatékonyságot és az eredményességet az oktatási
rendszer
minden szintjén, beleértve a formális és informális szinteket. Az
Európai
országokban az IKT szerepe az oktatásban és a gyakorlatban is nagy
hangsúlyt
kapott az utóbbi évszázadban, de a haladás mértéke eltérő (Balanskat et
al.,
2006). A legtöbb Európai Uniós tagállamban az első intenzív erőfeszítés
az
infrastruktúrára, a felszereltségre és a tanárok képzésére vonatkozott,
hogy
érettebb és áthatóbb IKT használat alakulhasson ki, amellyel önállóan
tanulhatnak
a hallgatók.
Magyarországon az internet széles körben
elérhető,
mialatt az internet felhasználók száma már elérte az EU átlagot. A
következő
kezdeményezések szolgáltak az IKT használat fejlesztésére az
oktatásban: a
Digitális Műveltség Cselekvési Program, a Szélessávú Cselekvési Terv,
e-Magyarország Program az e-Konzultáció szolgáltatással és a ’NETready
2007/2000’ két éves programterv, valamint a 2010 e-Adminisztráció. A
Digitális
Műveltség Cselekvési Program és Szélessávú Cselekvési Terv a népesség
digitális
műveltségének növekedését és az infrastruktúra, e-tartalom fejlesztését
célozták meg (Monda, 2012).
Nehéz a számok
tekintetében megkülönböztetni, illetve elkülöníteni az IKT-val
támogatott
oktatást és a kombinált tanítás fogalmát, ezért az erre vonatkozó
számokat a
szoftverek tekintetében az eLearning információrendszerek elterjedése
mentén
számszerűsítem, a hardverek tekintetében az eszközök mentén. Az online
oktatás
megjelenése az online szabadegyetemek számával válik mérhetővé.
Az IKT megjelent támogató eszközként a hagyományos IKT alapú
tanítási formát segítve. Ez
alatt értendő a web alapú informatikai rendszerek használata, az ún.
tanulásirányítási rendszer (LMS, Learning Management System, mint a
Moodle,
Olat, Ilias, Claroline, CooSpace); e rendszerek használatához szükséges
internet/intranet eléréssel és böngészővel rendelkező számítógép
illetve IKT
eszköz, valamint szerver és annak URL címe, amit a szolgáltató
szervezet ad
meg; végezetül lehetőség szerint speciális célszoftverek.
A Magyarországon
összesen hatvannyolc nevezetes egyetem és főiskola eLearning
fejlettségét
megvizsgálva az intézmények fele (50%) használ eLearning rendszert
(Ambrusné, 2013), mint a Moodle (31%), a
Coedu, Edu, illetve a honlapról közvetlenül nem azonosítható (9%), a
CooSpace
(6%), az Ilias (4%). Az adatok alapján a legelterjedtebb nyílt
forráskódú
rendszer a magyar felsőoktatásban a Moodle. A nem használók közé
nagyrészt az
egyházi és a művészeti intézmények tartoznak. (Ambrusné, 2013, i.m.) A
bemeneti
egységek – mint a feleltető rendszerek (Student response system),
digitális
kamerák, digitális hangfelvevő készülékek – által a válaszadás, a
videó-
illetve hangrögzítés mind lehetségessé váltak. Kimenő források közé
sorolható a
projektor, monitor és televízió. Be-és kimenő adatszolgáltató
egységeknek
számítanak a PC-k, táblagépek, interaktív fehértáblák és a vizuális
interaktív
táblák. (Monda, 2012) Magyarországon az IKT eszközök beépülése az
oktatásba az
1980-as évektől kezdődött meg, amelyet számos kezdeményezés folytatott.
1984-ben a kormányprogram keretein belül minden magyar középiskolába
egy
mikroszámítógépet helyeztek el. 1998-ban a Sulinet program keretében
minden
középiskolában internetes számítógéplabort létesítettek. 2010-ben a
Nemzeti
Fejlesztési Terv alapján negyven ezerben interaktív táblát szereltek
fel. Az
1990-es években az OECD befektetett az iskolák
számítógépekkel való ellátása (OECD, 1999; OECD, 2006) a digitális
szakadék
csökkentésére, a fiatal generáció technológiai képességének növelésére,
a
tanárok adminisztratív terheinek csökkentésére és a növekvő hallgatói
teljesítmény elérésére.
A vegyes vagy kevert
vagy más néven kombinált tanulás
(blended learning) a személyes és online oktatási formák legjobb
tulajdonságait
integrálják (Akyol–Garisson, 2011). Az online tanulás, másik nevén eLearning
(mint elektronikus tanulás) a
számítógéppel, illetve az IKT-val támogatott online tanulást jelenti,
amely
egyesíti a távoktatást az informatikai technológiával. Az elmúlt
években
Magyarországon két fontos projekt fejeződött be, amik a hazai eLearning
elterjedését és fejlődését segítették elő.
Az
egyik
kiemelt projekt a Magyar Online Egyetem létrehozását jelentette, amire
a győri
Széchenyi István Egyetem és konzorciumi partnerei 1 milliárd 379 millió
forintot nyertek pályázat útján (projekt azonosítója: TÁMOP
4.1.1.C-12/1/KONV-2013-0003), amelyet az Európai Unió és a magyar állam
finanszírozott. A konzorcium tagjai Széchenyi István Egyetem mellett az
Óbudai
Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ, az Eszterházy Károly Főiskola, a
Dunaújvárosi Főiskola és az Universitas
– Győr Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt indikátoraként
létrejött a projekt
keretében kifejlesztett új, Bologna-konform
93
(db) tanfolyam.
A másik kiemelt projektet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
(NKE) az ÁROP-2.2.19-2013-2013-0001 azonosító számú, „Elektronikus
képzési
és távoktatási anyagok készítése” című projekt jelentette, amely
megvalósítása 2013.01.01.
2014.05.31. között történt és összértéke 560.000.000 Ft-ot elérre. A
projekt „közvetlen célja a közszolgálati továbbképzés egységes
eLearning
rendszerének megalapozása, meghatározott igények mentén történő
tananyagfejlesztéssel, folyamatos módszertani támogatással és
kapcsolódó
képzések lebonyolításával. Továbbá a közszolgálati továbbképzést
támogató
eLearning tananyagok beemelése az oktatásmenedzsment keretrendszerébe,
illetve
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanulmányi és vizsgaportáljába (https://tvp.uni-nke.hu/portal).” (Monda, 2014a, 29) A
Központ által kidolgozott eLearning
képzéseken tízezer közalkalmazott vett részt 2014. év májusáig.
„A közösségi determinizmus
elvei szerint a társadalmi érdekek
alakítják a technológiai fejlődést, az innovációs folyamat során
dominánsan
beépülnek a társadalmi viszonyok és a makroszintű strukturális
korlátok,
illetve releváns társadalmi csoportok határozzák meg az innovációk
elterjedését.” (Nemeslaki, 2012, 41). A felső szintű oktatás
tekintetében
jelentős szerepet játszanak a kormány támogatásával megteremtett
infrastruktúra,
az oktatási rendszert meghatározó döntéshozók technológiához való
hozzáállása,
az elterjedt illetve elfogadott technológiák. A tömeges nyílt online
kurzusok,
röviden online tömegkurzusok (Massive Open
Online Courses, MOOCs) alatt teljes körű, nyilvános elérésű egyetemi
kurzusok
értendők. Ezek az internet alapú programok képesek kezelni több ezer
hallgatót
ugyanazon időben. Az európai MOOC-ok száma elérte az 1254 számot,
amelyek közül
148 jött létre 2015. április óta (http://elearninginfographics.com/european-moocs-scoreboard-infographic).
Az előrejelzés – remények
és félelmek
– 2025-ig
Az IKT alapú
oktatási
keretrendszer elemzése egy háromszintű modellben ábrázolható, amely a
társadalom, az oktatási rendszer és az iskola szintjei definiálhatók
mint makro
–, mezo – és mikroszintek megtestesítői (Sánchez–Salinas–Harris,
2011). Ennek vizuális megjelenítését, keretrendszerét
szemlélteti az 1.
ábra. Az ábra azért fontos, mert kellőképpen jól kifejezi, hogy
mennyire
soktényezős modell az IKT alapú oktatás kérdése. A társadalom szintjén
fontos
az adott országban megjelenő IKT ipar fejlettsége, a gazdasági fejlődés
mértéke, a GINI mutató szerint jelzett egyenlőtlenség mértéke, a K+F
fejlettség
és a népesség száma. Az oktatás szintjén mindenképpen meg kell
vizsgálni az IKT
hálózat fejlettséget, az eLearning elterjedésének mértékét, a tanári
fizetések
szintjét, a hallgatók teljesítményét, a tanárok IKT oktatását, az állam
és
cégek által kezdeményezett IKT projekteket és az oktatás
költségvetését. Az
iskola szintjén meghatározóvá válik az adott intézmény IKT
infrastruktúrája, a
környezetében lévő internet kapcsolat sebessége, az ott dolgozó tanárok
IKT
tudása és az IKT felszereltség. Jelen tanulmánynak nem célja minden
tényező vizsgálata,
azonban röviden megállapítható, hogy bizonyos országok (mint
Finnország)
fejlettek, míg bizonyos országok (mint Magyarország) fejlődniük kellene
a
versenyképesség megtartása végett.
1. ábra. IKT alapú oktatási keretrendszer
Forrás: Sánchez–Salinas–Harris,
2011, saját szerkesztés
A kombinált
tanulás
környezetének modellje magában foglalja az online tanulási környezetet
és az
offline tanulási központot. Az online környezet tartalmazza a következő
funkciókat: online elérhető könyvtár, könyvesbolt, tananyag; online
kommunikáció az oktatóval, hallgatókkal és kurzusszervezővel; lehetőség
az
elektronikus profilunk/portfóliónk áttekintésére, továbbá
önellenőrzésre. A
helyhez kötött tanulási központ megadja a hallgató számára a személyes
konzultálást, vizsgázást, könyvtárban való olvasást és az internet
elérhetőségét
számítógépen keresztül.
2. ábra. Kombinált tanulási környezet
Forrás:
Kodolányi János Főiskola, 2015, saját szerkesztés
A távoktatás előnye,
hogy rugalmas a tanulás idő és hely szempontjából. Hátránya a tanuló és
tanár
közötti interakciók hiánya, amit az eLearning
képes megadni a web 2.0 és valódi képzésmenedzsment segítségével. Míg a
távoktatás az 1940-es években, addig az eLearning az Egyesült
Államokban az
1990-es évek elején, Európában a ’90-es évek végén jelent meg. Az
eLearning az
aktivitás mértéke alapján megkülönböztethető és az alábbi típusok
nevezhetők
meg (Lengyel, 2007):
·
tanuló
által irányított: nincs kapcsolat a tanuló és tanár
között, csak a tanuló és tananyag között,
·
elősegített
(facilitated): a tanulónak van kapcsolata a
tanárral és a facilitátorral bizonyos szintű segítségnyújtás erejéig,
·
oktató
által irányított: valós idejű kommunikációra is
lehetőség van,
·
beágyazott
e-learning: a hallgató és tanár között közvetett
kapcsolat van, a hallgató és a diáktársak közvetlen kapcsolatban
állnak,
·
telementoring
és e-coaching: tanuló és mentor közötti
kapcsolat konzultálás formájában rövid és jól definiált probléma
megoldására.
Az eLearning
előnyei között találhatók a következő állítások, résztvevői csoportok
mentén
kifejtve:
·
hallgató
számára megjelenő előnyök: növekvő elérhetőség
online, tartalom és a tartalmat létrehozó rugalmassága, elmélet és
gyakorlat kombinációja,
a módszerek a hallgatóra koncentrálnak, komplex tanulási környezetben a
tanuló
önállóan építi fel a tudását;
·
munkáltatói
előnyök: magas minőségű költséghatékony szakmai
fejlesztés a munkaerőpiacon, a munkavállalók képességének fejlesztése,
termelékenység
javítása, a tanulás új kultúrája jön létre, a képzés költségének és
idejének
megosztása a munkavállalók között;
·
kormány
előnyei: az oktatási rendszerek növekvő kapacitása
és költséghatékonysága, a célcsoport teljesítménye a tradicionális
oktatás
limitált elérhetőségével, az oktatás jelenlegi struktúrák
relevanciájának
minőségfejlesztése és támogatása, az oktatási intézmények és tananyagok
összekapcsolása a hálózattal (Bushati et al. 2012);
·
általánosan
megfogalmazható előnyök: a különböző forrásból
és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja, kreativitás,
kritika és
innováció támogatása, nő a kollaboráció a tanár és hallgatók között
(Diószegi,
2009).
Hátrányokként
tekinthetők:
·
a
digitális szakadék elmélyítése a digitális írástudók és
tudatlanabbak között,
·
az
oktatás céljának elterelése a digitális írástudás
képességének megszerzésére,
·
a
személyes kapcsolatok és ezzel egyidejűleg a magány
támogatása. (Bushati et al. 2012; Duma–Monda, 2013)
Forrás:
Diószegi, 2009 alapján, saját szerkesztés
Az online tanulás
felsőoktatásában való
elterjedését a jövőkerék módszer alkalmazásával szemléltetem és elemzem
annak
érdekében, hogy a hatások elemzésekor láthatóvá és áttekinthetővé
váljanak a
közvetlen és közvetett hatások, amelyek lehetőséget adnak a remények és
félelmek felderítésére (3. ábra). A
jövőkeréknek célja lehet a létező trendek/várható jövőbeli események
lehetséges
hatásainak átgondolása, a jövő eseményeiről/trendjeiről való
gondolkodás
rendszerezése, előrejelzés készítése alternatív szcenáriókban, komplex
kapcsolatok bemutatása, sokoldalú megközelítések kidolgozása,
jövőorientált
szemlélet erősítése, a csoportos brainstorming segítése (Glenn, 2003). „Áttekinthető,
vizuális térképet nyújt az interakciók lehetséges komplexitásáról.
Erősíti a
jövőorientált szemléletet és az alternatív szcenáriókban megjelenő
multi-koncepciók kidolgozását.” (Nováky, 2012: 53) A jövőkerék módszernél meg
kell
határozni az időtávot, ami jelen tanulmány esetén 2015-2025-ös évekre
tehető. A
cél nem az összes hatás vizsgálata, hanem a fontosabb hatások
meghatározása. Az
online tanulás biztosítja a tér- és időfüggetlenséget, amelyek
hozzájárulnak a
kötetlenebb tanuláshoz és a rugalmasabb életvitelhez. A térfüggetlenség
miatt a
verseny globálissá válik és ugyanakkor nagyobb eséllyel jöhetnek létre
nemzetközi tanuló csoportok. A rugalmasabb tanulási forma segítségével
több
ember tanulhat, így a piac bővül. Várható a valós idejű nyelvfordító
eszközök
elterjedése 2025-ig, aminek a következtében az idő-és térfüggetlenség
kibővül a
nyelvfüggetlenséggel, ezzel a tanulás mindinkább rugalmasabbá válik. Az
idáig
csak egy nyelven elérhető anyagok mindenki számára megérthetőkké
válnak, ami a
bővülő tudásanyagot eredményezi. A technológia segítségével
költséghatékonyabbá
válik az oktatás, ami alapot ad a tanulás elterjedésére. Az online
oktatás
elterjedésével a high-tech infrastruktúra követelményé válik. Az
eLearning rendszerek
a mérhetőséget támogatják az adatok eltárolása és feldolgozása által,
ami a
személyre szabott tanulás fejlődését vonja maga után. A személyre
szabott
tanulás lehetővé teszi azt, hogy minden egyes felhasználó megtalálja
azt a
módszertant, amivel képes fejlődni és játékos módon tanulni, egyúttal a
játékosítás (gamification) is ennek segítő eszköze lehet. A mérhetőség eredményeinek beépítése a
fejlettebb
eLearning rendszerek fejlesztését okozza. Felmerül veszélyként a
személyes
kapcsolatos csökkenése miatti szocializálódás hiánya.
3. ábra: Online tanulás elterjedése a felsőoktatásban jövőkerék módszerrel ábrázolva
Forrás: saját szerkesztés
A
jövőtábla módszert használom a felső szintű oktatás jövőinek
elemzésére, mert
célja a leginkább megfelelő változók felismerése (jelenségek, aktorok)
és a
lehetséges alternatív jövőbeni állapotok megközelítése a probléma
szemszögéből.
A jövőtábla (futures table) egy
szervezett, lehetséges jövőbeni állapotokat
tartalmazó táblázat (Rubin, 2011). A jövőtábla létrehozására öt
változót
definiálok: Tanulás fókusza, IKT fejlődés, Társadalmi hatások és
közösségek
szerepe, Felsőoktatás helyzete, Hallgatók szemlélete. Jim Dator szerint
meghatározott négy generikus jövő – a BAU, a felelősségteljes
társadalom, a
hanyatlás lehetősége és a transzformációs társadalom – egy olyan
elméleti
alapot adhat, ami minőségileg eltérő kimeneteleket eredményez.
Kimenetel
(eredmény) tekintetében az IKT három szerepe mellé ezért beépítek egy
transzformációs jövőt (Dator, 1981).
A
BAU (Business As Usual) jelenti a folytatódó jövőt, az IKT
alapú oktatás uralmát, amely mellett valamelyest fejlődik az
online és kombinált tanulás, de nem válnak egyeduralommá a
felsőoktatásban.
Ebben a jövőben az IKT eszközök fejlettsége ugyan növekedhet, de a
módszerek
nem épülnek be konzisztensen és mélyebb szinten az oktatási
folyamatokba. Mivel
nem lesz alapkövetelmény az informatikai rendszerek használata, így
kialakulhat
a digitális szakadék az oktatás különböző szintjein. Magyarország
sajnos a
globális fejlettségi szinttől messze elmaradottabbá válik. A tanulók
nem mindig
tudják az eszközöket az oktatásban használni, valószínűleg csökken az
érdeklődésük a nem elég interaktív és innovatív fejlődés hiányában.
A
változatos tanulás útját ígéri a
kombinált tanulás elterjedése, ami teret enged a személyes kapcsolatok
kiépítésének
és egyúttal a digitális írástudás elmélyítésének, a rugalmas tanulás
megalapozásának irányába. Ez a jövőkép mutatja leginkább a
felelősségteljes
társadalom képét, ahol a technológia és társadalmi közösségek
összhangban
fejlődnek.
Az
online tanulás nagymértékű, rohamos
terjedése magában rejti a digitalizáltság nyomasztó szintjének
elérését,
egyúttal az arra való függőség kialakulásával és az emberi kapcsolatok
csökkenésével egyidejűleg. Ez a jövőkép a BAU forgatókönyvéhez
hasonlóan sok
veszélyt rejt magában. Azonban ha a társadalom képes a technológiát úgy
alkalmazni, hogy a virtuális közösségek időközönként személyesen is
találkoznak, elmélyítik a neten kialakult kapcsolatokat, abban az
esetben a
negatív következmények elkerülhetők.
A
tanulási élményt ígérő, leginkább
eltérő, egyúttal transzformációs jövő beépíti a megjelenő
technológiákat az
oktatásba. Így az oktatás naprakésszé, élvezetessé, innovatívvá válik
és
egyúttal globálisan versenyelőnyre tesz szert. Ez a jövő egyúttal
haladó
hozzáállása révén képes a technológiákat kellőképpen adaptálni és
beépíteni az
életvitelbe az egészség megőrzésével együtt.
2. táblázat: A jövőtábla lehetséges eredményei a hazai felső szintű oktatás 2025-ben megjelenő helyzetét bemutatva
Összefoglalva: a BAU
jövőkép az IKT
alapú oktatás, amely a lemaradás veszélyét rejti magában. A változatos
tanulást
megalapozó kombinált tanulás ígéri a felelősségteljes társadalom képét,
ami
reményként fogalmazható meg, hiszen a szocializálódás és digitális
készségfejlesztés együttesét ígéri. Az online tanulás jövője felhívja a
figyelmet az elszemélytelenedés és elidegenedés veszélyére és egyúttal
a
technológiai függőségre, ugyanakkor magában rejti a gyors fejlődés és
versenyképesség, mérhetőség, hatékonyság potenciális lehetőségét. A
transzformációt eredményező tanulási élmény egy innovatív,
versenyképes, haladó
léptékű, szociálisan felkészült társadalmi képet hordoz magában.
A forgatókönyvek üzenete,
hogy a
technológia fejlődése mellett elengedhetetlen a humán tőke fejlesztése,
ahol a
technológia olyan testre szabható eszközként értelmezhető, amelyet a
tanár
képes hatékonyan a tantárgynak, a hallgatóknak és a körülményeknek
megfelelően
testre szabni, IT tudása révén kiaknázni a rendszerfunkciókat. Második
üzenet,
hogy a technológiai keretrendszernek biztosítania kell a különböző
típusú
tartalomgenerálást és -fogyasztást, mindazonáltal a tanárok módszertani
felkészültsége nélkül nem használható ki a technológia adta lehetőség.
Harmadik
üzenet, hogy sem a technológia figyelmen kívül hagyása, sem a túlzott
használata,
illetve egyeduralma általában nem hatékony (csak különösen indokolt
esetben),
és használatának intenzitása az adott tananyag/tantárgy típusától függ.
A mai
kor kihívása annak felderítése, hogy milyen mértékben lépjen előtérbe a
mindinkább felkapott, hype-olt digitalizáltság és mennyiben maradjon
meg a
tradicionális emberközpontú jelenlét. Az egészséges egyensúlyra
törekvés a gép
– ember és ember – ember interakcióknak meg kell maradniuk azért, hogy megfelelő szociális érzeletű/képességű és
ugyanakkor digitálisan fejlett generáció jöhessen létre.
A 2050-ig
terjedő
időszak körvonalazása
A
2050-ig terjedő időszak feltérképezéséhez érdemes jövőkutatás
specifikus online
rendszereket megvizsgálni, mint az iKnow, Digital4EU rendszerek.
Továbbá a Hype
görbe is támpontot adhat a várhatóan megjelenő technológiák
feltérképezéséhez.
A
2014-es Hype görbe szerint a virtuális valóság (virtual reality),
játékosítás
(gamification), hordható felhasználói interfészek (wearable user
interfaces),
gesztikuláció felismerés (gesture control), felhasználói 3D nyomtatás
(consumer
3D prniting), azonnali fordító eszköz (speech-to-speech translation)
2020-2025
között terjednek el. Az agy és számítógép interfész (brain-computer
interface)
és a kvantum számítástechnika (quantum computing) megjelenése 2025 után
várható. Az iKnow rendszer (http://wiwe.iknowfutures.eu) szerint a 3D
holográfia támogatja a 3D videó technológiát és élményközpontúvá teszi
a
tanulást.
A
Digital4EU (https://ec.europa.eu/futurium) rendszer szerint az
automatizált
technológia lehetővé teszi azt, hogy az emberek kényelmesebb és
szabadabb
életet éljenek. Sokszor az automatizált technológiát a munkanélküliség
előfutárának tekintik. Azonban ez az alapja lehet egy
kiegyensúlyozottabb
életnek, ahol az emberek bőségben élhetnek. Ezt támasztja alá egy az
Egyesült Államokban elkészített tanulmány
a munkakörök komputerizálásáról. A tanulmány szerint az elkövetkező
maximum két
évtizedben a vizsgált 700 foglalkozás közel fele automatizálható lesz
(Frey –
Osborne, 2013). Ezzel egyidejűleg viszont új foglalkozások fognak
létrejönni és
továbbra is maradnak olyan jellegű foglalkozások, amelyek nem
helyettesíthetők.
Az ilyan típusú változások miatt rendkívül fontos lenne az oktatás
folyamatos
összehangolása a jövő munkaerő piaci igényeivel, hogy valóban olyan
tudással
rendelkezzenek a hallgatók, ami segíti elhelyezkedésüket a munka
világában.
Az
előzőkből megállapítható, hogy a technológia
mindinkább jelen lesz, növeli a felhasználói élményt, több funkciót
tesz
lehetővé és egyúttal a munkaerő piacot és ezzel együtt a szükséges
képességeket
jelentősen átalakítja, emellett új piacokat, munkahelyeket teremt,
megváltoztatja szociális szokásainkat. De nem szabad
figyelmen kívül hagyni, hogy az IKT eszközök és ezekkel kapcsolatos
módszerek,
alkalmazások elterjedtségének vizsgálatánál meghatározó szerepet
játszik a
technológia jelenléte mellett a társadalom befogadóképessége
(Monda–Ugray,
2014). Ugyanis a társadalom dönti el, hogy mennyire elterjedt lesz a
technológia. (Klein–Kleinman, 2002). Az is megfigyelhető, hogy a
felnövekvő
generáció alkalmazkodik a változásokhoz, ezért más igényekkel
rendelkezik. A
2025-ig megjelenő technológiák használata nemcsak a technológia
adottságától
fog függeni, hanem attól is, hogy mire, milyen célból és hogyan
használjuk a
technológiát.
Felhasznált
irodalom