Az ASEM kialakulása, céljai
Az ASEM (Asia-Europe Meet) kizárólagosan egy ázsiai-európai
együttműködési fórum, amely döntően az Európai Unió és ASEAN országok
között valósul meg számos területen és formában. Az 1996-ban létrejött
államközi kezdeményezés, az első időszakban kizárólag az ázsiai és
európai politikai integrációkra (ASEAN, EU) irányult. A két integráció
mellett további három ország vett részt az alapításban (Kína, Japán,
Dél-Korea). A későbbiek során több hullámban több ország is
csatlakozott a kezdeményezéshez a két kontinensről.
Az együttműködés három pilléren nyugszik:
- politikai
- gazdasági
- társadalmi, kulturális, oktatási.
Ugyanakkor a megfogalmazott pillérek mellett az alábbi alapvető szempontok határozzák meg az együttműködést:
Informalitás
Az ASEM nyílt fórumot biztosít szakpolitikusok, kormányzati
tisztségviselők és döntéshozók számára, melynek során a közös érdek
hangsúlyozása prioritás.
Multi-dimenzionalitás
Ez a szempont azt jelenti, hogy a lehetséges együttműködések teljes
spektrumát érinti az ASEM folyamat és azonos súlyt fektetnek a
politikai, gazdasági, valamint a társadalmi és kulturális dimenziókra.
Hangsúly a partnerségen
Az ASEM kerüli a „segélyalapú” együttműködést, és ennek értelmében az
kooperációk demokratikus, azon szinteket jelentő partnerségi alapról
indulnak, melyben a kölcsönös tisztelet és a kölcsön haszon
fogalmazódik meg.
Egyaránt azonos a hangsúly a magas szintű és a személyek között találkozásokon
Az ASEM platformot biztosít a legkülönbözőbb találkozókra,
párbeszédekre, legyen az állam- és kormányfői, miniszteriális, illetve
a társadalmi a politika, társadalom és a gazdaság bármely területéről.
(http://www.aseminfoboard.org/about)
A kezdeményezésnek politikai legitimációt ad és folyamatos megerősítést
kölcsönöz a kétévente esedékes állam- és kormányfői szintű
csúcstalálkozó. Az ágazati munkát pedig a tagországok különböző
miniszterei által jegyzett miniszteriális szintű találkozók határozzák
meg. Az ASEM jelenleg 53 országgal és partnerrel rendelkezik.
ASEM Lifelong Learning HUB szervezeti felépítése, működése
Az ASEM LLL HUB a számos ASEM kezdeményezés közül egy, amely az életen
át tartó tanulás lehetőségeire, kihívásaira fókuszál. Bár szervezetileg
a 2005-ös koppenhágai éves ASEM találkozón jött létre, mégis közel 10
éves előzményre tekinthet. Az 1996-os ASEM alapítást követően létrejött
egy laza nemzetközi hálózat az LLL jegyében. Ez a hálózat elsősorban
felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek, háttérintézmények, illetve
ezek képviselőiből, továbbá minisztériumi delegáltakból állt (s
jelenleg is ezek a szereplők a meghatározóak). A kezdeti útkeresés
egyik legjelentősebb dilemmáját az okozta, hogy milyen formában
működjön a szerveződés: hálózatként, vagy HUB-ként. Mindkét működési
formának megvannak az előnyei, ahogyan a nehézségei, hátrányai is. A
„klasszikus” HUB egy olyan állandónak mondható szervezeti pontkénként
funkciónál a hálózatot alkotó országokban, amelyek a legkülönbözőbb (de
a felvállalt tudományterületre irányuló) kutatómunkát képes ellátni
(legyen ez az egyszerűbbnek mondható adatgyűjtéstől, az elemzéseken át
a nagyobb lélegzetvételű empirikus kutatásokig). Egyfelől tehát
folyamatos szakmai tevékenységről és jelenlétről van szó, másfelől egy
ilyen HUB-nak (HUB pontnak) folyamatosan felmerülő működési költségei
vannak, amit az ASEM LLL nem tudott és nem is szándékozott
finanszírozni. A 2005-ös koppenhágai találkozót követően, bár
elnevezésében mégis a HUB rövidítés jelent meg, azonban valójában
hálózatként működik a nemzetközi együttműködés. Ennek eredményeként az
aktivitás, a bevonás és bevonódás, valamint a munka intenzitása és
minősége országonként eltérő, amelyről még a későbbiekben is szólunk. A
hálózat létrehozása során minden résztvevő országból egy felkért
felsőoktatási intézmény kap(ott) szerepet, mint „born member”
(meghívott tag), azonban ez nem zárta ki azt, hogy más intézmények is
csatlakozzanak adott országból, bár a preferencia továbbra is az egy
ország - egy intézmény modellt támogatja.
Az ASEM LLL HUB-ban megjelenő együttműködés hármas szervezeti
felépítettséggel rendelkezik, amely csak laza hierarchiát mutat. Első
csoportot az egyetemek, kutatóhelyek közötti együttműködés képezi. Ez
azt jelenti, hogy az együttműködésben résztvevő egyetemek által
kialakított kutatócsoportok elvégzik a részben általuk, részben pedig a
minisztériumok által meghatározott kutatásokat (esetleg
fejlesztéseket). A következő csoportosulást a résztvevő egyetemek
delegáltjai képezik, rektorok vagy/és az adott kutatási területen
jelentős reputációval rendelkező professzorok. Ők mintegy egyetemi
tanács működnek. Míg a harmadik csoportot a releváns minisztériumok
delegáltjai, hivatalnokai, döntéshozói és egyfajta tanácsadó funkciót
testesítenek. Ez a három csoportosulás a nyitott metódus elvét követve
határozza meg azon szakmai területeket, amely közös érdeklődésre
tartanak/tarthatnak számot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ASEM
országok minisztériumai megvitatják és meghatározzák azon problémákat,
amelyek a résztvevők többségét érintik, majd kommunikálják ezt az
egyetemi testület, valamint a kutatócsoportok felé. A konkrét munka a
kutatócsoportokban zajlik, ahonnan az eredményeket eljuttatják el a
minisztériumokhoz, szakpolitikusokhoz,
döntéshozókhoz.
A szakmai munka (kutatás) öt kutatócsoportban (gyakran kutatói
hálózatnak is nevezzük) valósul meg. A 2004-es koppenhágai kutatói
találkozón kétnapos ötletelés után négy nagy kutatási téma került
megfogalmazásra (az ötödik néhány évvel később jött létre). A kutatási
témakörök meghatározásának folyamatában a konferencián résztvevő
szakemberek a témák társadalmi, gazdasági aktualitását, kurrens
jelleget, valamint nemzetközi aspektusát hangsúlyozták. Olyan terültek
kerültek tehát megfogalmazásra, amelyek mindkét kontinensen relevánsak
és nemcsak egy-két országot érintenek. Az egyes kutatócsoportok
koordinátorok vezetésével működnek. Az IKT, e-learning és e-learning
tanulási kultúra kutatási közösségét a Koreai Nemzeti Nyitott Egyetem
professzora vezeti (Bowon Kim). A második csoport a munkahelyi tanulás
világát vizsgálja a Londoni Egyetem professzorasszonyának vezetésével
(Karen Evans). A harmadik kutatócsoport az LLL-hez kapcsolódó
professzionalizációt (döntően felnőttoktatók és -képzők
professzionalizációja az ASEM országokban) vizsgálja a Duisburg/Esseni
Egyetem egyetemi tanárának vezetésével (Ekkehard Nuissl). A később
létrejött ötödik kutatócsoport kimondottan az ázsiai partnerek kérése
miatt alakult meg és az LLL kulcskompetencia témakörét kutatja
(vezetője: Han SoongHee, a Koreai Nemzeti Egyetemről). Jelenleg az ASEM
LLL HUB keretei között 32 résztvevő országból 36 partneregyetemről
delegált szakember, és közel 60 egyetem kutatatója vesz részt a
munkában.
Az egyes kutatócsoportok működésüket tekintve, meglehetősen nagy
önállósággal bírnak. Az ajánlott kutatási témákon kívül
meghatározhatnak újabb vizsgálandó terülteket, kialakítják
munkarendjüket, találkozóikat, publikációs tevékenységeiket stb. Az
egyes hálózatok egymással jellemzően évente egyszer találkoznak, amikor
az éves ASEM LLL HUB konferencia megrendezésre kerül.
Az ASEM LLL HUB központja Dániában az Aarhaus Egyetemen működik. Itt
szükséges megjegyeznünk, hogy Dánia (az Oktatási, illetve a
Külügyminisztérium) a központ működtetése mellett is sokat tett és tesz
a teljes ASEM LLL működéséért.
Nemzetközi hálózatok
A globalizációval párhuzamosan, a nemzetközi mobilitás erősödésével és
a tudomány határokat átlépő attribútumával a nemzetközi hálózatok és
kutatóhálózatok kialakulása is kedvezőbb klíma között valósulhat meg.
Ennek eredményeként a nemzetközi hálózatok jelentősebb szerepet
játszanak az egyes kutatási területek vizsgálatánál, sőt növekszik azon
kutatások száma, ahol a nemzetközi jelleg adhat kulcsot adott probléma
megoldására. A hálózatosodás felértékelődése egyértelmű, hiszen ez a
szervezeti forma önmagában is hozzáadott értéket képez. (T. H.
Davenport – L. Prusak 2001). Másrészt a nemzetközi hálózatok nagyon
erős tudományformáló szereppel is bírnak (D. Freshwater – G. Sheerwood
– V. Drury 2006).
Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül – néhány, a nemzetközi
kutatói hálózatok által megjelenített lehetőségek kategóriájába tartozó
szempontot listázunk.
Lehetőségek:
- A kutatásokkal, fejlesztéssekkel foglalkozó nemzetközi hálózatok
számottevő potenciállal rendelkeznek a közös munkák és közösen
létrehozott tevékenységek elvégzésére.
- Széleskörű, nemzetközi szintű ismeret, tudás, tapasztalat jelenik meg a hálózatok kutatócsoportjaiban.
- Szakmai kompetenciák, tudások fejlesztése, erősítése.
- A kultúrák eltéréséből fakadó új tudások, ugyanakkor a kultúrák
közötti párbeszédből, együttműködésekből szinergia alakul(hat) ki.
- Problémák, kutatási kérdések eltérő szempontú megközelítései.
- Korábbi szakmai prioritások újragondolása.
- Nemzetközi kapcsolódásokon keresztül meglévő tacit tudások, ismeretek manifesztálódnak.
- Új megoldások régi (eddig meg nem oldott) problémákra.
- Új, közös projektek, pályázatok valósulhatnak meg.
- Közös publikációk.
- Személyes inspiráció, ambíciók, és a reputáció erősödése.
- Vonzó, további kooperációkra motiváló közeg.
- Hozzáférés a kutatásokat segítő külföldi anyagokhoz, infrastruktúrákhoz.
- A nemzetközi együttműködések képesek regionális és nemzetközi kérdések, problémák megoldására.
- Más kultúrák, országok megismerése. (K. Haegeman – N. Harrap – M. Boden – N. Özbolat 2014)
Másrészt természetesen jelen vannak az akadályozó, az együttműködést
nehezítő aktorok is. Ezek közül kettőt hangsúlyozunk. A nemzetközi (sok
estben) komparatív társadalomtudományi kutatások egyik nehézséget maga
a vizsgálat tárgyat képező társalmi jelensége okozza. Eltérően
jelentkezhet más politikai, gazdasági, kulturális kontextusban a
távolról azonosnak mutatkozó társadalmi jelenség, miközben csak
morfológiájában azonos, tartalmában, mechanizmusában, kontextusában
pedig egészen eltérő. Így bár a konceptualizáció megvalósul (s maga a
kutatás is azonos módszerrel) a nemzetközi hálózatban lévő kutatók
össze nem vethető eredményeket kap(hat)nak. S arról itt nem is teszünk
említést, hogy számos esetben nincs jelen a vizsgálta tárgyat jelentő
esemény, jelenség, intézmény a kutatásban résztvevő partner országok
mindegyikében (SongHee Hang 2011).
A másik problémát a kultúrából (nyelvből) fakadó különbség okozza. A
nemzetközi hálózatok és komparatív kutatások sikerének záloga a
jelenségre, folyamatra, intézményre stb. használt fogalmak (közeli)
azonossága, transzferabilitása. A társadalomtudományi kutatások
különösen gyakran találják magukat olyan helyzetben, amikor ez az
alapfeltétel nem áll fenn.
S még egy észrevétel. Az ASEM esetében főként a társadalomtudományi
kutatások megvalósítása során, téma specifikusan tapasztalhatjuk azt a
jelentős különbséget, amely abból fakad, hogy Európa egy felvilágosodás
utáni kontinens, míg Ázsiáról ez alapvetően nem mondható el. Az európai
társadalomkritika árnyaltabban, mélyebben és komplexebben jelenik meg
(jelentős múlttal rendelkezik), míg az ázsiai területek többségére ez
nem jellemző. Az ASEM LLL HUB kutatásai esetében is előfordul(t) néhány
ilyen
helyzet.
Hazai kísérletek
A Debreceni Egyetemen a jelenlegi elnevezésében Nevelés- és
Művelődéstudományi intézetet alkotó tanszékek, valamint ezek
jogelődjeiben az elmúlt évtizedekben felhalmozott szakmai tapasztalat,
korábbi és jelenlegi szakmai tevékenységek és kapcsolatrendszerek
alapján 2004-ben kapott az Egyetem felkérést arra, hogy mint meghívott
tag (born member) vegyen részt a hálózat munkájában (a 2004-es év nem
véletlen, hiszen Magyarország ekkor csatlakozott az EU-hoz). Fontos
továbbá megjegyeznünk azt is, hogy a két egység által alapított
Neveléstudományi Doktori Programban az országban elsőként jelent meg az
andragógia, felnőttoktatás, felnőttképzés és LLL szemlélet, mely
alapkutatások, de még jellemzőbben empirikus munkák nagy számát
biztosította és biztosítja a tudományos terület
számára.
A nemzetközi hálózatban szerzett tapasztalatok alapján, valamint azon
helyzetből kifolyólag, mi szerint a Debreceni Egyetem nem törekszik
arra, hogy az AEM LLL HUB hálózatosodását kizárólag saját intézményében
képezze le (mint ahogyan azt teszik több partnerországban, ahol egy
egyetem képviselői csatlakoznak az összes nemzetközi hálózathoz),
egy olyan országosan működő hálózat létrehozásán fáradozott, amely
leképezi az ASEM LLL HUB hálózatásnak kutatási profilját és kutatási
témáit. Ennek eredményeként több hazai egyetemet, főiskolát kért fel az
együttműködésre és az előzetes tervek szerint a következőképpen
formálódott volna az országos hálózat a nemzetközi mintára (ekkor a
nemzetközi hálózatban is négy kutatócsoport működött és még nem
jött létre nemzetközi szinten sem az ötödik csoport).
A Pécsi Egyetem az LLL professzionalizáció, az Eszterházy Károly
Főiskola az IKT, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a
nemzeti stratégia, a Debreceni Egyetem a munkahelyi tanulás hazai
kutatócsoportjait vezette volna. Ezen intézmények számára feladatként
fogalmazódott meg, hogy saját kutatócsoportjukat országos hálózattá
fejlesszék egy-két éven belül, vonják be azon intézményeket, szakmai
műhelyeket, kutatóhelyeket, amelyek ezeken a szakmai területen aktívak.
A Debreceni Egyetem, mint a nemzetközi hálózat tagja az egész
magyarországi hálózat koordinátori feladatát is ellátta volna. Az egyes
kutatócsoportokat vezető, fent ismertetett intézmények kiválasztása,
azok szakmai munkássága alapján, releváns szervezeti egységeinek
jelenléte, illetve egy-egy olyan formátumú kutatóprofesszor köré
szerveződött volna, amely képes lett volna életképes hálózatokat
kialakítani. Ezen 2006-os kezdeményezést az akkori NFI (Nemzetei
Felnőttképzési Intézet) felkarolta, egyben házigazda szerepét is
betöltötte az első ülésen. Azonban 2007-ben az NFI beolvadt az NSZI-be
(Nemzeti Szakképzési Intézet), a felnőttképzés és az LLL szemlélet
alárendelt szerepet játszott a létrejött NSZFI-ben és a kezdeményezés
is elhalt. Ugyanakkor a kezdeményes pozitív példaként jelent meg a
2006-os éves nemzetközi ASEM LLL HUB találkozón és a többi ország
számára is jó példaként szolgált a rendezvényen. Bár a hazai hálózat
így érdemi tevékenységét nem kezdhette el, azonban néhány évvel később
az ASEM LLL HUB tanácsadó testülete a magyar Oktatási Minisztérium
nemzetközi területért és kapcsolatokért felelős főosztályvezetőjét
kérte fel az ASEM LLL HUB Chair-i posztra, illetve a kapcsolódó
feladatok ellátására. Ez bizakodást jelentett a megkezdett hazai
kezdeményezés folytatására és arra is, hogy az Magyarország legyen a
házgazdája a soron következő valamelyik éves ASEM LLL HUB találkozónak.
Azonban az újabb hazai politikai és szakpolitikai változás ezt sajnos
nem tette lehetővé.
Zárszó helyett
Az ASEM, és ezen belül az ASEM LLL HUB jelentős szakmai potenciállal
bíró két kontinensre kiterjedő hálózat, amely számos lehetőséget
biztosíthat a témával foglalkozó, a hazai felsőoktatásban és
kutatóhelyeken tevékenykedő oktatók és kutatók részére.
Talán célszerű lenne visszatérni a 10 évvel ezelőtti kezdeményezéshez,
melynek megvalósulásként hazai összefogással, minisztériumi
(háttérintézményi) támogatással c megalakulna a hazai hálózat és
elindulna a szakmai munka, majd ezzel párhuzamosan egyre erőteljesebben
kapcsolódni az ASEM LLL HUB releváns kutatócsoportjaihoz.