A hálózatok tudománya, avagy tudományosan a hálózatokról*
Kevés esetben lepődik meg jobban jelen recenzió írója a
könyvesboltokban úgy, mint 2016 végén, amikor rátalált a polcon
Barabási Albert-László "A hálózatok tudománya" című kötetére. Ez a
meglepetés örömteli volt, lefedte a kiadvány létezése fölötti érzést és
kitartott a tartalom minőségének elismeréséig. A könyv a Libri
könyvkereskedő cég saját kiadása, amely talán valamilyen
referencia-állításként vállalkozhatott a megjelentetésre. Ezt sikerrel
tette - legalábbis a Barabási Albert-László által kijelölt
szakterületet értő olvasók így vélekedhetnek.
A kötet megjelenése tekintélyt parancsoló: vastag papírra nyomtatott,
közel 450 oldalas, nagy alakú, keménytáblás kivitelezés, jelentős,
majdnem két kilogrammos tömeggel. Ha a szerző korábban több kiadást
megért "Behálózva" kiadványát vesszük, akkor játékosan mondhatnánk azt
is, hogy 5 darab "Behálózva" tesz ki egyetlen "Hálózattudományt",
súlyra.
Amikor belelapozunk, számos felfedezést tehetünk. Elsőként azt, hogy a
kiadvány kézikönyv-szerűen használható. Nem esik szét, nem potyognak
szét a lapjai, nem valami díszként ragyog majd egy poros helyen a
könyves szekrényben. Kibírja, hogy sokszor forgassák át elejétől a
végéig. Másodszor feltűnik a gazdag színhasználat. Talán nincs is
kötetben olyan lap, ahol ne használnának színeket! Így máris rabul ejti
az olvasót, hiszen ráveszi minden kisebb-nagyobb forma, ábra, diagram
alaposabb tanulmányozására. A harmadik felfedezés, hogy nagyon
odafigyeltek a megfelelő kép-szöveg arányra, a szellős, olvasható
írásképre - egyáltalán nem fárasztó az olvasása.
Miféle célt szolgál a kiadvány? "A hálózatok tudománya" egyetemi szintű
tankönyv. A kötet tartalma tíz fő fejezetre tagolódik, amely egy
szemesztert felölelő tantárgy órainak háttéranyagait szolgáltatják. Az
első fejezet a hálózatkutatás általános bemutatására törekszik. A
második fejezet a gráfelmélettel a matematikai eszköztárat ismerteti. A
harmadik és negyedik fejezet a véletlen gráfokat és a valóságban
megjelenő hálózatok tulajdonságait elemzik. Az ötödik fejezet a
Barabási-Albert hálózatleíró modellt tárja elénk. A könyv második
felében, a hatodiktól a tizedik fejezetig a hálózatok alapjelenségeiről
olvashatunk, azok matematikai leírásáról, valamint a gyakorlati
megvalósulásokról. Ebben a szakaszban derül ki, hogy mennyire fontosak
a hálózatok - például a terjedési jelenségek címszó alatt az elmélet
komoly valósággá válik, ha járványok terjedési tulajdonságait
tekintjük, amelyhez a légiforgalom közlekedési hálózata adhatja az
alapot. Aki megérti a hálózati jelenségeket, megfelelő mértékben képes
előre jelezni azok következményit, hatásait.
Ezzel el is érkeztünk az újabb kérdéshez: miről szól pontosan ez a
kötet? A "Behálózva" inkább tudományos ismeretterjesztő kiadvány volt,
amelyből az Olvasó megérthette az alapfogalmakat, a kutatók
gondolatmeneteit, számos példa éreztette át a hálótattudomány
jelentőségét, fontosságát. A "Hálózattudománnyal" már tényleges tárgyi,
szakmai tudásra is szert tehetünk - kellő felkészültséggel és
elkötelezettséggel taníthatjuk is, egyetemi közegben. A hálózatok
ismerete számos területen fejthet ki hatást, például a gazdasági
életben, vállalatirányításban, orvostudományban, járványtanban,
agykutatásban, társadalmi jelenségek esetében vagy a Világhálózat
műszaki és tartalmi rendszerében. Természetesen semmi nem indokolja,
hogy csak ezeknél a területeknél maradjunk. Barabási Albert-László új
könyvének megismerése után szinte mindenhol hálózatokat fedezhetünk
fel, kellő érdeklődéssel felvértezve ellenőrizhetjük megszerzett
tudásunkat, vajon úgy működik-e a világ, ahogy azt várjuk.
A kiadvány fő erénye, hogy eszközt és példákat ad a környezetünk
újszerű látásmódon keresztüli vizsgálatára. A recenzió elején
megfogalmazott öröm akkor lenne igazán hosszú életű, ha e Barabási-féle
könyvet sok más hasonló, gazdag és magas szintű tartalommal bíró,
szépen szerkesztett kiadvány követné. Az első próba jól sikerült,
bízzunk benne, hogy a tudományos, szakmai téren olvasott közönség
"tudáshálózata" tovább erősödik majd.